"Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!"

"Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!"

( 1 Korinthus 10,12)

Magunkra kell a legjobban vigyázni! Két ok miatt is:

1. Önmagunkért csak mi felelünk, csak mi tudjuk legjobban embertársaink közül, hogy mi van velünk, hol tartunk lelkileg, milyen állapotba jutottunk. Ennek megvizsgálását és megítélését senki nem veheti át tőlünk. Segítségünkre lehet egy-egy beszélgetés, figyelmeztetés vagy épp megerősítés, de nekünk kell önmagunkkal tisztában lenni. "Vigyázz magadra!" - ez az elköszönésforma mindig fontos lehet azok között, akik szeretik egymást.

2. Ne felejtsük el, hogy saját állapotunk az, ami a legnagyobb hatással van mások életére! Ha kitartunk kísértések között, ha megállunk nehéz pillanatokban, erőforrást fog jelenteni környezetünk számára is. Egyetlen ember állhatatossága sokaságnak adhat reményt és megtartást. Sose becsüljük le tehát annak pozitív hatását, ami életünkön keresztül árad!
Jó tudni, hogy Isten számol mindig teherbíró képességünkkel, s ezért bátran mondhatjuk, mert igaz: "Ki fogom bírni, meg fogom állni, ki fogok tartani!" 

( Háló Gyula )