"Mert ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette,
és
az ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést..."
(Efézus 2,14)
Bocsáss meg és menj tovább!
Pattanásig feszülő idegeinknek olykor elég egy félreértelmezhető szó,
egy ferde nézés vagy egy szájhúzogatás, és máris "egymásnak esünk", vagy
éppen ellenségnek könyveljük el a másikat. Képesek vagyunk felfújni
dolgokat, és aztán jönnek a nagy kijelentések, hogy soha többé nem
békülök, nem szólok hozzá, felejtsen el engem örökre. Pedig ha
békétlenség van a szívünkben, akkor nem úgy mennek még a hétköznapi
dolgaink sem, ahogyan azt elképzeltük vagy elterveztük. Óhatatlanul ott
lappang valahol a mélyben az ismerős érzés, hogy nem jó ez így, mégis
nehezünkre esik kezdeményezni, megtenni az első lépést a másik felé.
A mi Urunk arra tanított minket, hogy "hetvenszer hétszer" is meg kell
tudni bocsátani felebarátunknak. Ő ebben élen járt. Gondold végig,
hányszor néztek Jézusra ferde szemmel, hányszor mellőzték, gúnyolták, de ő nem fordított hátat az ellenségeskedőknek, hanem szelíden, türelmesen
terelgette őket az Isten útjára. Arra az útra, amely ma is talán
ugyanúgy tele van tövisekkel, nehézségekkel, kellemetlenkedőkkel, mint
akkor, amikor ő itt járt közöttünk. Sőt az emberek érzései sem
változtak, ma is ugyanolyan esendőek, perlekedőek, haragtartóak, mint
annak idején. De Jézussal elérkezett közénk az Isten országának egy
darabja, és ő megmutatta, hogy vele lehet másképpen is élni. Lehet
megelégedni a kevéssel, legyen az akár jó szó vagy egyéb; lehet kezet
nyújtani annak, aki az öklét rázza feléd, vagy éppen szidalmaz,
rágalmaz. Lehet békében kelni és feküdni, mosolyogni és segíteni akkor
is, ha nem kapsz semmit cserébe, még egy köszönömöt sem. Lehet, mert ő
ma is arra tanít, hogy csak így lehet falakat bontani, életeket
megvidámítani, békességben élni. Ha ma éppen olyan helyzetben vagy,
amikor próbára teszik a türelmedet, vagy nem érted, hogy mivel
szolgáltál rá mások feléd irányuló indulatára, ahelyett, hogy
"beszólnál" valakinek, nézz Jézusra, és kérd tőle az erőt ahhoz, hogy
hittel, derűsen tudj továbbmenni azon az úton, amelyre téged is
meghívott, és amelyen téged is kísér nap mint nap.
Forrás
Lelki útravaló a mai napra