2013. január 31.

" ... de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél." 1.



"Van ember, aki bajba juttatja embertársait, 
de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél."
 (Példabeszédek 18:24)

Ma Igénknek csupán az első felére figyeljünk. Tényszerűen szól a megállapítás: vannak olyanok, akik bajba juttatják embertársaikat. Hogyan lehet ezt megtenni? Leginkább szavakkal, vagy tettekkel. S mi lehet az indíték? Ártani a másiknak, vagy előtérbe helyezni magunkat. Mondanom sem kell, hogy a keresztyén embertől jó lenne, ha távol állna ez a magatartás. 
Nekünk a Jézus által megfogalmazott aranyszabályt kell szem előtt tartanunk: „Amit szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is azt cselekedjétek velük.” Így élünk?
(Katona Béla)

2013. január 30.

"Téged hívlak, Uram…"



"Téged hívlak, Uram…"
 (Zsoltárok 28:1/a)

Isten meghallgat. E zsoltárnak ez a felirata. Mi azonban egymást sokszor nem érünk rá meghallgatni. A múltkorában elmentem meglátogatni egy idős, beteg asszonyt, akinél éppen ott volt a szomszédja. Megkérdeztem tőlük: hogy vannak? Erre mindketten egymással mit sem törődve mondták a magukét. Érdekes volt látni, hogy mindkettőnek tele van a szíve és csak mondták és mondták. Felgyorsult világban élünk, melyben alig jut időnk egymásra, egy-egy jó beszélgetésre. Se meg nem osztjuk egymással dolgainkat, se meg nem hallgatjuk a másikat, hogy mit szeretne mondani. Isten azonban mindig meghallgat. Persze az imának ettől mélyebb értelme van, de efelől soha ne legyen kétségünk, hogy az Úr meghallgat bennünket és válaszol is imáinkra.
(Katona Béla)

2013. január 27.

"Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe ..."



"Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe egyaránt." 
(Filippi 4:12) 

Pál apostol végig gondolja élete maga mögött hagyott szakaszát és megállapítja, hogy sok mindenben volt része. Bővölködés éppen úgy volt az életében, mint szűkölködés, jóllakás éppen úgy, mint a nélkülözés. Biztos vagyok benne, hogy legtöbben magunk is megjártuk e magasságokat és mélységeket. Ami igazán lényeges az az, hogy melyiket milyen lélekkel fogadtuk? Ha ránk lenne bízva - természetesen - a bővölködést választanánk életünk minden idejében. Mert ugyan ki szeret szűkölködni abban, ami jó? De el tudjuk-e fogadni, ha életünkben a bő esztendőket szűk esztendők váltják? Ilyenkor is kitartunk-e Gondviselő Urunk mellett, vagy háborgásba csap át a korábbi hálaadásunk? 

Személyes válaszainkat igénylik az előbbi kérdések. Ami megfontolásra érdemes az a következő: ha bővölködsz, akkor ne felejts el hálát adni! Ha szűkölködsz, akkor se felejtsd el, hogy Istenünk veled van, és ebből is tud jót kihozni! Akik Őt szeretik, minden javukra van! (Rm 8:28) 

(Katona Béla)

2013. január 23.

"Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek."



"Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek."
 (Filippi 4:11)

Elégedettség. A te életérzésed? Akkor boldog vagy! Általánosan megfogalmazható, hogy elégedetlenek vagyunk az életünkkel. Magasabb jövedelemre, életszínvonalra vágyunk! Több pihenés, lelki béke, jobb egészségi állapot, meghittebb kapcsolatok - hogy csak néhányat soroljunk az óhajainkból. 

Pál apostol tud valamit. Börtönben ül, mégis elégedett. Ritka állapot. A titok nyitja nem a körülményekben rejlik, hanem belül, a lelkünkben. Az apostol az Úrban tudott örülni és megelégedett lenni. Rossz helyen keressük, ha nem itt próbálkozunk vele. Ugyanis elég csak körülnéznünk: látsz egészséges, de mégis elégedetlen embert? Ismersz olyat, akinek sok pénze van, mégsem elégedett? Én ismerek ilyeneket! Mert az elégedettség belülről fakad! 

Ezt azonban tanulni kell! Pál azt írja magáról, hogy ő megtanulta. És Te? Megtanultad vagy még tanulgatod? Hitben megélt, elégedett életet kívánok neked! 


(Katona Béla)

2013. január 20.

"Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó ..."



"Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!" 
(Filippi 4:8) 

Ez egy csodálatos ige! Ugyanis roppant finoman mutat rá durva bűneinkre. Mire gondolok? Például arra, hogy szálljunk magunkba: mi mit szoktunk figyelembe venni? Az azt hallottam kezdetű pletykákat általában szívesen és örömmel figyelembe vesszük! Arra természetesen nincs időnk, hogy utánajárjunk az elhangzottak valóságtartalmának, de miért is tennénk, mikor oly' jól "elcsámcsogunk" bizonyos témákon. 

Tisztesség, igazságosság, tisztaság Ady Endre gondolataival élve lekacagott szavak. Nekünk, hívő embereknek mégis csak ezeket ajánlja az ige. 

Szeretetreméltó, jóhírű, nemes és dicséretes dolgok: mit szólunk mi ehhez? A televízió, az újságok többnyire nem erről harsognak, mert ez nem eladható. Mindig a zaftos témák és események kellenek, mert azt sokan nézik és olvassák! Az ige azonban azt mondja, hogy Isten más mércével mér, így nekünk is változtatni kell! Bár tudnánk eleget tenni mai igénk kérésének és a felsorolt dolgokat vennénk figyelembe! A lelkünk ápolása miatt is, és az egymással való kapcsolataink miatt is jobb lenne! Próbáld ki: nem fogsz csalódni!

(Katona Béla)

2013. január 19.

"Nem mintha az ajándékot kívánnám, hanem azt kívánom, hogy bőségesen kamatozzék az a ti javatokra."



"Nem mintha az ajándékot kívánnám, hanem azt kívánom, hogy bőségesen kamatozzék az a ti javatokra."
 (Filippi 4:17) 

Hogy tud egy ajándék kamatozni annak javára, aki az ajándékot adta? Nos, nem úgy, hogy ezzel a megajándékozott elkötelezettje lett annak, akitől kapta az ajándékot - bár ez is egyfajta kamatozás. Az ilyet azonban Isten gyermekei nem ismerik. Az ajándékozásnak ezt a fajtáját egyszerűen ki kell zárni életünkből. 

Az ajándék úgy tud kamatozni az ajándékozó életében, ha az adakozás szívből és önzetlenül történik. Erre mondja az ige: Aki mást felüdít, maga is felüdül. (Péld. 11:25) Tehát, aki nem azért ad, hogy azt számon tartsa, vagy ha esetleg úgy jön ki a helyzet, akkor a másik orra alá dörgölje, felhánytorgassa, hogy mikor és mit adott, akkor tud kamatozni jótéteménye. Valaki azt mondta egyszer, hogy ha úgy adsz, hogy azt számon tartod, az Istennél nem lesz számon tartva, de ha úgy adsz, hogy nem kerül a személyes listádra, akkor Isten felírja azt neked! 

Isten segítsen bennünket őszintén és önzetlenül adni mások megsegítésére! 

(Katona Béla)

2013. január 17.

"Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige." 1.



"Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige." 
(Példabeszédek 25:11)

Munkahelyünkön, barátaink vagy családtagjaink között szoktuk-e idézni a Biblia egyik-másik mondatát? Azért kérdezem ezt, mert a helyén mondott igéről olvastunk. Nem kell úton-útfélen a Szentírásból idézgetni, de vannak esetek, amikor pontosan odaillik egy-egy beszélgetésbe Isten írott üzenete. Ha pedig ezt nem mondjuk egy adott helyzetben, akkor az felér egy tagadással. Igen ám, de ahhoz, hogy a maga helyén és idején idézni tudjuk a Bibliát, ahhoz ismernünk is kell. Te mennyire ismered a Bibliát? Hány mondatot tudnál idézni belőle? Te tudod, hogy mekkora hiányosságod van ezen a téren. Szerintem mindnyájunknak van mit pótolnia ezen a téren ahhoz, hogy az élet bizonyos pillanataiban a maga helyén egy-egy igével tudjunk előhozakodni.

(Katona Béla)

2013. január 15.

"Mint hideg víz a tikkadt embernek, olyan a messze földről kapott jó hír."



"Mint hideg víz a tikkadt embernek, olyan a messze földről kapott jó hír."
  (Példabeszédek 25:25)

Jó hírt kapni mindig felüdítő élmény. Messze földről különösképpen. Olyan ez, mint a hőségben kitikkadt ember számára a hűsítő, hideg víz. Persze 3000 év alatt sokat változott a jó hír eljutásának gyorsasága és mikéntje két személy között. Salamon király idejében gyalog, lóháton, hajóval, napokig, hetekig érkezett meg egy-egy hír a feladótól a címzetthez. Ma pedig már országhatárok, sőt földrészek, több ezer kilométeres távolságok sem lehetnek akadályai annak, hogy telefonhívás, sms, email, msn, webkamera vagy más modern formában hírt adjunk és kapjunk magunkról, vagy másokról. Többeket ismerek, kik külföldön tartózkodnak több-kevesebb ideje, de rendszeresen hírt adnak magukról. Lehet, hogy valaki a híreket várja tőled. Ha tudsz valami jót bárkiről vagy bármiről, ne légy rest átadni annak, akit illet, ugyanis felüdíthetsz ezzel másokat.

(Katona Béla)

2013. január 13.

" Vigad a bensőm, ha ajkad őszintén szól. "



" Vigad a bensőm, ha ajkad őszintén szól. "
 (Példabeszédek 23:16)

Sokszor rácsodálkozom Isten Igéjének időszerűségére. Amikor elcsendesedtem ezen Ige fölött, azelőtt fél órával beszéltem egy anyukával, aki arra panaszkodott, hogy tizenéves (Általános Iskolába járó) gyermeke elkanászosodott, ami abban ölt testet, hogy sokat hazudik mostanság. Lám, mai Igénk is azt mondja, hogy vigad a bensőm, ha ajkad őszintén szól. 3000 éve is ott tartott a világ, hogy a szülő örült, ha gyermeke igazat szólt. Még hogy ártatlanul és tisztán születnek a gyermekek! Ez is bizonyítja, hogy a bűn eredendően bennük van, és elő is jön alkalomadtán. Ettől függetlenül fontos lenne, ha megtanítanánk az őszinte beszédre gyermekeinket. Ennek legjobb módja, ha mi magunk is így beszélünk mindenkivel. Ha nem ezt látja tőlünk, hamar eltanulja a rosszat, és még csak arra sem lesz igazán jogalapunk, hogy megfeddjük érte. Jó példával elöl járni ezen a téren is fontos. Mennyire sikerül ez neked?

(Katona Béla)

2013. január 12.

"Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem."



"Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem." 
(Filippi 4:13) 

Mikor leültem a számítógép elé nagyon fáradtnak és erőtlennek éreztem magam. Tudom bár, hogy sokan örülnek az emailben eljuttatott napi igéknek és a magyarázatoknak, de egy különösen fárasztó nap végéhez közeledve kicsit nehezemre esett másnapra igemagyarázatot fogalmazni a Szentlélek segítségével. Erre tessék, melyik igekövetkezik? Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem. 

Bizonyára nem kell leírnom, hogy erőre kaptam! Különös dolog ez, a hívők kiváltsága, hogy tudhatják: mindenre elégséges az az erő, mely Krisztusban elnyerhető. Van, honnan meríteni, nem fogy el, nem apad ki soha! Mi, akik tanítványok vagyunk, örvendezhetünk ennek. Csak olykor elfelejtjük és oda az örömünk, a lelki békénk. 

Ha nehéz napod lesz, ha átcsap fölötted a tennivalók hulláma, ha balul sülnek el dolgaid, ha felbosszantanak emberek, akkor arra gondolj, hogy meg kell állnod és meríteni! Krisztus kész arra, hogy adja a mai napra szükséges energiát, Te pedig légy készen ezt elkérni és elfogadni is! Sok erőt kívánok a mai napodhoz! 

(Katona Béla)

2013. január 11.

"Legyetek mindnyájan együttérzők... "



"Legyetek mindnyájan együttérzők..." 
(1. Péter 3:8)

Együttérzés? Néhány hónapja láttam a televízióban egy közvélemény-kutatást, mely szerint a megkérdezett emberek 92%-a azt állította, hogy mindig segít a bajbajutottakon. Igen, ezt állítjuk magunkról, amikor megkérdezik, de a valóság ettől olykor sokkal zordabb képet fest rólunk. A közelmúltban történt, hogy két kerekesszékkel közlekedő személy beszorult a villamos sínek közé. Kb. 20 percig senki nem segített rajtuk. Autósok sokasága ment el mellettük a segítőszándék legkisebb jelét sem adva. Akár az életükbe is kerülhetett volna ezeknek a bajbajutottaknak a segítség hiánya. Megrázó riport volt ez, mely több mint elgondolkodtató. Nem nagy dolgokra vágynak az emberek körülöttünk, csak valóban annyira, hogy észrevegyük őket, és segítsünk. Ez gyakran egy forintunkba sem kerül, mégsem tesszük meg a legszükségesebbeket. Az Igeegyüttérzésre szólít bennünket. Kívánom, hogy ne csak hírből ismerjük ezt a kifejezést, hanem gyakoroljuk is embertársainkkal – olykor még az idegenekkel – kapcsolatban is!

(Katona Béla)

2013. január 8.

,,Az igaz pedig hitből él... De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk."



,,Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem. 
De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk,
 hanem hitéi, hogy életet nyerjünk."
( Zsidókhoz írt levél 10:38-39)

A Szentírásban többször olvashattál arról, hogy aki megfordult, az ráfizetett. Ezt maga Jézus is megmondta:
Aki az eke szarvára teszi kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára. (Lukács 9:62.)
Emlékszel Lót feleségére?
Szíve Sodomában maradt. Sajnálta vagyonát, kapcsolatait, azt az életformát, amit ott kialakított - hátrafordult, és földbe gyökerezett a lába. Sóbálvánnyá változott.
Vagy Démás. Háromszor olvashatsz róla a Bibliában. Először úgy, hogy ,,Továbbá Márk, Aristárkhus, Démás és Lukács, az én munkatársaim" Filemon 1:23. Aztán: ,,Köszönt titeket Lukács, ama szeretett orvos, és Démás. (Kolossé 4:14.) Végül: ,,Mert Démás engem elhagyott, e jelen való világhoz ragaszkodván, és elment Thessalónikába" (2 Timóteus 4:10.)
Megfigyelted? Először úgy említi Pál, hogy Démás neve megelőzi Lukácsét. Aztán a sorrend megváltozik. Végül: Démás elhagyta Pált, mert fontosabb volt számára a 'jelenvaló világ'.
Hallottad a gazdag ifjú történetét. Volt valami, ami közé, és mestere közé állt. Az ő esetében a vagyon. De ma ez lehet barát, kocsi, befolyás... Sajnos elment, megszomorodva, mert a rossz oldalt választotta.
És Te?
A mai ige így fejeződik be: De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.
Egy másik fordításban ez így hangzik: ,,Mi azonban nem azok közé tartozunk, akik visszafordulnak és elvesznek, hanem azokhoz, akik hisznek..."
Lehet választani: Hit és élet - vagy visszafordulás és halál!
Isten gyönyörködni szeretne benned!

2013. január 5.

"Mindenki azt csinálta, ami neki tetszett"



"Mindenki azt csinálta, ami neki tetszett" 
(Bírák 17,6)

A helyzet azóta sem változott. Annak ellenére, hogy politikai megbeszélések folynak a társadalmi felelősségről és a közösség érdekében végzett cselekedetekről, a toleranciáról és egy jobb társadalomról, az emberiség alapjában véve még mindig önző. Azt akarjuk tenni, ami nekünk tetszik, nem törődve azzal, hogy az bánt-e vagy sem másokat, arról nem is szólva, hogy tetszik-e Istennek. Mivel Izráelben nem volt egy olyan király, aki vezesse őket és figyelmen kívül hagyták Istent, a nép bálványimádásba esett és mindenki azt tette, ami neki tetszett. Napjainkban sem azt veszik figyelembe az emberek, hogy mi az Isten szerinti jó vagy rossz, hanem azt, hogy a társadalom elfogadja-e vagy sem. A Mindenható Isten szerint való életvitel mind jobban fog különbözni a világétól. 
Azonban ne felejtsük el, amit János írt: "az Aki bennetek van nagyobb annál, aki a világban van".

Forrás
Igazgyöngyök- A menny kincsestárából
ITM Kiadó

2013. január 2.

„Szolgád vagyok, adj értelmet”.



„Szolgád vagyok, adj értelmet”.
 (Zsoltárok 119:125)

Mindazoknak, akik szolgálni szeretnék az Urat azáltal, hogy másokat hívnak Krisztushoz, szükségük van értelemre. Fontos, hogy mit és hogyan mondjunk. Mikor beszéljünk és mikor hallgassunk. Amikor másokat kell meghallgatnunk, akkor is fontos a bölcsesség, ahhoz, hogy meg tudjuk különböztetni az őszinte beszédet a színleléstől. Amikor az ellenség eltervezi, hogy megtámadja Isten gyermekeit, szükségük van értelemre, hogy felfogják, mi is történik valójában.
A lelkek megkülönböztetése a Szentlélek egyik csodálatos ajándéka. Értelemért imádkozni annyi, mint felszerelésünk egyik létfontosságú eleméért könyörögni. Olyan bölcsesség ez, amit Isten Lelke osztogat mindazoknak, akik tőle születnek. Figyeljük csak meg, hogy a zsoltáríró mit hangsúlyoz: „szolgád vagyok“. Õ azt kéri, ami feltétlen szükséges ahhoz, hogy a szolga betölthesse hivatását.

Forrás
Igazgyöngyök - A menny kincsestárából
ITM Kiadó

2013. január 1.

„Imádkozzatok mindenkor!”



„Imádkozzatok mindenkor!” 
(Efézus 6:18)

Nemcsak az imádkozásra kitűzött időpontban kell imádkoznunk, jóllehet ezek értéke felbecsülhetetlen. Az „imádkozzatok mindenkor” azt az embert írja le, aki Istennel jár. . Az „imádkozzatok mindenkor” bemutatja azt az Istennel való kommunikációs csatornát, ami állandóan nyitva van. Nagyon gyakran használt csatorna ez, mivel minden döntést és minden lépést előbb megfürdetünk az imádságban. Lényeges kifelé ható szolgálat az is, amikor a szükségben levőket fölemeljük a kegyelem trónusa elé. Ezenfelül ezt az életet a kitartó hálaadás jellemzi, amiért megközelíthetjük az Urat az imádkozásban.
Az imádkozás egy folyamatos lelki gyakorlat, amibe soha nem szabad belefáradnunk, mert az így kapott áldás erősít és fenntart a legnehezebb körülmények között is.

Forrás
Igazgyöngyök – Lélekpercek
ITM Kiadó