"Van ember, aki bajba juttatja embertársait,
de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél."
(Példabeszédek 18:24)
Vannak olyan emberek, akik valóban arra törekednek, minden tettükkel, minden szavukkal, hogy a másikat bajba sodorják. Én azt hiszem ezek az emberek nincsenek békében sem Istennel, sem saját magukkal. Az ő jelmondatuk lehetne, hogy legszebb öröm a káröröm, mert nincs benne irigység! De a káröröm, egyáltalán nem szabadna, hogy öröm legyen. A káron, más kárán nem szabadna örvendezni. Az ilyen emberek nem tudnak szeretni, ami azért lehetséges, mert még nem találkoztak az Istennel, és nem tudják, mi az agapé, a feltétel nélküli, megbocsátó szeretet.
És hála legyen Istennek a barátokért. Egyszer valaki azt mondta, hogy a barátokat kárpótlásul adta Isten a rokonainkért. Néha én is úgy érzem, hogy van ebben valami, hiszen, sokszor egy barát nagyobb megértést mutat, több segítséget ad, mint a rokon, a testvér. Igyekezzünk tehát nem a mások kárán örvendezni, hanem testvérekké válni a Krisztus Jézusban, hiszen mi, keresztyének egy család vagyunk.
(Forró Éva)
