"De én vigadozni fogok az Úr előtt."
(Habakuk 3:18)
A próféta azt mondta, hogy a fügefák nem virágoznak, a szőlőtőkéken nincs gyümölcs, és hiányzik az olajfa termése. A kertek nem teremnek ennivalót, és a juhok és marhák tizedeltek. Mégis éppen ebben a helyzetben jutott oda, hogy vigadozzon az Úr előtt.
A próféta azt mondta, hogy a fügefák nem virágoznak, a szőlőtőkéken nincs gyümölcs, és hiányzik az olajfa termése. A kertek nem teremnek ennivalót, és a juhok és marhák tizedeltek. Mégis éppen ebben a helyzetben jutott oda, hogy vigadozzon az Úr előtt.
Először is felismerte, hogy az Úr iránta való szeretetét és gondviselését nem befolyásolták a külső körülmények.
Felismerte,
hogy amikor minden más meghiúsult, az Úr még mindig ott volt. Az Ő
ígéretei megálltak, és az ő gondviselése változatlan maradt.
Van,
amikor csupán az anyagi javak elvesztése fordítja tekintetünket
Istenre. Amikor minden elfogy, és azt kérdezzük, hogy mi maradt meg,
arra kényszerülünk, hogy az Úrhoz forduljunk. Amikor reménységed az Úrba
veted, vigadozhatsz benne minden időben.
Forrás
Igazgyöngyök - Az élet kisebb és nagyobb dolgaiban
ITM Kiadó




