"Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal."

"Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal."

 (Kolossé 3:1)

Jézus feltámadása egyedi eset volt. Erről a hírről először néhány nő vett tudomást, akik mentek, hogy megkenjék Jézus testét, majd a tanítványok  egy kisebb csoportja.

Ők és aztán többen a világon megtapasztalták, hogy Jézus feltámadása az ő feltámadásuk is, mert Krisztussal együtt ők is feltámadtak. Jézus keresztre feszítése és halála grafikusan szemlélteti azt, hogy bűneink miként lettek  megbocsátva. Testének eltemetése jelzi az óember végét és felkészít bennünket arra, hogy Krisztussal  egy új életre támadjunk fel. 

Ettől kezdve kereshetjük az odafelvalókat és a mennyei dolgokkal törődtünk. 

Jézus követői a jelenben meg vannak váltva, és feltámadtak Krisztussal. Ezt kell bemutatnunk új vágyainkkal és életvitelünkkel.

Forrás

Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról

ITM Kiadó.

"Semmiért se aggódjatok."

"Semmiért se aggódjatok." 

(Filippi 4:6)

Pál itt egy nagyon nehéz feladat elé állítja olvasóit. Vajon elkerülhetjük az aggodalmaskodás érzését? 

Abból, amit itt Pál apostol leveléből olvasunk, úgy tűnik, hogy neki sikerült. Őt biztosan érdekelte mások jóléte, törődött és komolyan imádkozott a különböző helyzetekben, amelyekbe belekerült.

Mindemellett békessége volt, mert bizodalmát az Úrba vetette. Olyan békessége, ami minden értelemet felülmúlt. Amikor azt mondta a Filippiben élő hívőknek, hogy semmiért ne aggódjanak, bizonyosak lehetünk, hogy az ő szívében békesség volt.

Minél jobban az Úrra hagyatkozunk és benne bízunk, annál kevésbé aggodalmaskodunk. Félelmünk elvész az ő irántunk való gondoskodásában.

Forrás:

Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról

ITM Kiadó.