"A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető..."

 

"A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató."

(Jakab 3,17)  

Onnan felülről 

Honnan van mindaz, ami körülvesz bennünket? Mi a forrása? És a célja? Bizony a "honnan hova tartunk?" kérdése komoly fejtörést és - valljuk be őszintén - bizonytalanságot okoz mindennapjainkban. Számos helyzetben egyáltalán nem könnyű eldöntenünk: mi a jó és mi a rossz; mi helyes és mi helytelen; mi szolgálja csupán saját érdekünket, és mi másokét is. Ha csak horizontálisan, földi keretek között keressük a választ, sok fájó, talán soha nem gyógyuló csalódást kell átélnünk. Közben pedig még ennél is több csalódást okozunk másoknak! 

Az emberekben felfoghatatlanul sok a harag, a félelem, a bizonytalanság, az önző érdek. Ezek pedig rossz tanácsadók. Ezért a Biblia szava alapján tájékozódó keresztyén ember nem csak horizontálisan lát és gondolkodik. A zsoltáros szavait komolyan véve tekint fölfelé - szemeit a hegyekre emeli (Zsolt 121). Oda, ahol Teremtője lakozik - amint azt már a régiek is vallották és hitték. 

Ugyanakkor azt is hisszük, hogy Isten - mindenhatóságánál fogva - nincs tér és idő fogságába rekesztve. Az összekulcsolt kézben, a lélekben felemelt tekintettel elmondott imában és az arra kapott válaszban is megtapasztaljuk az ő közelségét. Mert a legjobb mindig felülről jön. Attól, aki annyira szeret bennünket, hogy Fiát küldte és adta értünk. Értünk, akik halált érdemelnénk bűneink miatt. Aki elfogadja és befogadja ezt a szeretetet, soha többé nem a földi bölcsességet fogja kívánni, hanem csakis a felülről jövőt, hogy Istennek legyen kedves. Ráadásként pedig megtapasztalja, hogy az emberek viszonyulása is megváltozik. Hisz kétségbeesetten keresi és várja a világ a békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató felebarátot. Légy te is ilyen!

Forrás

Lelki útravaló a mai napra

"Patakokat fakasztott a sziklából."

"Patakokat fakasztott a sziklából." 

(Zsoltárok 78:16)

Semmi sincs keményebb a sziklánál, s nem találhatsz ennél szárazabbat. A puszta, ahova Isten Izráel gyermekeit küldte, tele volt sziklákkal. Úgy tűnt, hogy szomjúságuk halálukat okozza, de meg kellett tanulják, hogy Isten a legszárazabb helyen is tud vizet fakasztani. Az Úr mennyei mannát is küld, amikor nincs földi eledel.

Hasonlóképpen gondoskodik rólad az Úr. Ha a pusztába visz,azért teszi, hogy megtapasztald bőséges ellátását és azután tanúskodj jóságáról. Megtörténhet, hogy nem hoz ki a pusztából, de minden bizonnyal gondodat viseli. A vízáradat, ami a Mózes által megütött sziklából tört fel, Isten nagyságos gondviseléséről beszél.

Forrás

Igazgyöngyök - Amerre az Úr jár

ITM Kiadó

"Egyetlen szó sem veszett el azokból az ígéretekből."

"Egyetlen szó sem veszett el azokból az ígéretekből." 

(Józsué 21:45)

Voltak olyan idők is, amikor minden nagyon kilátástalannak tűnt. Józsué és Káleb hittek Isten ígéreteiben, akkor is, amikor mások kételkedtek az Ígéret földjére való belépésben.

Századok teltek el, amióta Isten először beszélt Ábrahámmal, és Józsué ezt a kijelentést akkor tette, amikor az izráeliták beléptek Kánaánba. Isten ígéretei még mindig igazak. Most már tudjuk, hogy az Izráellel megtörtént dolgok csak árnyékai az eljövendőnek, és az Ő ígéretei akkor jutnak el a kiteljesedésre, amikor Jézus visszajön.

Jelenleg, Jézus által nekünk is szólnak az ő örök ígéretei. Mi is nézhetünk előre az igazság honára, az új égen és új földön örökké tartó Ígéret földjére. Lehet bár az út göröngyös és fárasztó , de az , Aki megígérte, hűséges és nem csap be bennünket.

Forrás:

Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról

ITM Kiadó.