„Szolgád vagyok, adj értelmet”.
(Zsoltárok 119:125)
Mindazoknak, akik szolgálni
szeretnék az Urat azáltal, hogy másokat hívnak Krisztushoz, szükségük van értelemre. Fontos, hogy mit és hogyan
mondjunk. Mikor beszéljünk és mikor hallgassunk. Amikor másokat kell
meghallgatnunk, akkor is fontos a bölcsesség, ahhoz, hogy meg tudjuk
különböztetni az őszinte beszédet a színleléstől. Amikor az ellenség eltervezi,
hogy megtámadja Isten gyermekeit, szükségük van értelemre, hogy felfogják, mi
is történik valójában.
A lelkek megkülönböztetése a
Szentlélek egyik csodálatos ajándéka. Értelemért imádkozni annyi, mint
felszerelésünk egyik létfontosságú eleméért könyörögni. Olyan bölcsesség ez,
amit Isten Lelke osztogat mindazoknak, akik tőle születnek. Figyeljük csak meg,
hogy a zsoltáríró mit hangsúlyoz: „szolgád vagyok“. Õ azt kéri, ami feltétlen
szükséges ahhoz, hogy a szolga betölthesse hivatását.
Forrás
Igazgyöngyök - A menny kincsestárából
ITM Kiadó