"Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják ..."

"Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor tér vissza uruk a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyithassanak neki. "

 (Lukács 12,36)

Várni egy életen át

Életünk során sokszor kényszerülünk várakozásra, akár hosszabb, akár rövidebb időre. Általában nem szeretünk várni, sok esetben nehezünkre esik. Már egy rövid ideig tartó várakozás is próbára teheti türelmünket. Pl. nagyon idegőrlő tud lenni az orvosi rendelőben való várakozás, a sorban állás, elég pár percig hidegben, esőben a buszra várni, hogy mérgelődjünk. Ha már egy pár perces várakozás is bosszantó, akkor gondolhatjuk, hogy mennyire nehéz és fárasztó hosszan várni. Pedig Jézus várása is ilyen, egész életünkön át tart. Mivel visszajövetele nem számítható ki, ennek a bizonytalanságnak a következménye, hogy állandóan készen kell lenni jövetelére. Jézus várása erőfeszítést igényel. Az ige ezt az állapotot, ezt az állandó készenlétet a virrasztáshoz, éberséghez hasonlítja. Valóban fárasztó a feszült várakozás, vigyázás, az ugrásra kész állapot. Bele lehet fáradni az állandó készenlétbe. Az evangélium írásának idején a kezdeti lelkesedés, éberség már megfogyatkozott az egyházban. Úgy gondolták, hogy az Úr késlekedik. Ezért háttérbe szorult Jézus visszajövetelének várása, és az evilági életre rendezkedtek be. A megfáradás, hitben való meglankadás ma is fenyegető veszély. Ma is kísértés, hogy kicsit lazítsunk, éljünk a mának. Ma is kísértés, hogy magunknak éljünk, ne másoknak. Ma is kísértés, hogy inkább elaludjunk, ahelyett hogy éberen lámpásként világítanánk. Ezért akarja Jézus felszítani bennünk a kezdeti lelkesedést, hogy örömmel készüljünk visszajövetelére, ennek fényében éljünk már most. Ő az erőforrásunk, amikor elfáradunk, elfogy az erőnk, türelmünk, hitünk. Ő segít minket abban, hogy kitartóak és állhatatosak legyünk, hogy ne ragadjunk bele a napi gondjainkba, hanem előre tekintsünk, ne feledkezzünk meg reménységünkről, ne veszítsük el a figyelmünket Isten országáról. 

Szerző: Gazsóné Verasztó Teodóra

Forrás
 Lelki útravaló a mai napra

"Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól ..."

"Azután ezt mondta nekik Jézus:

 "Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, 

életét akkor sem a vagyona tartja meg." 

 ( Lukács 12,15 )

Érték és mérték

Hogyan lehet lemérni a sikert? Mi a mérleg, és mi a mértékegység? Célokat tűzünk ki, és ebben az évben igyekszünk ezeket megvalósítani. Ha ez megtörténik, akkor sikeresek vagyunk? Egyáltalán vannak-e céljaim - Istentől ihletett, általa inspirált célok?

Manapság népbetegségnek mondható az önértékelési zavar. Nagy az ember értékességének az inflációja. Folyton változik az árfolyam. Az ember életében egyetlen valódi kísértés létezik: az, hogy a dolgoknak - történéseknek, tetteknek, gondolatoknak - saját maga legyen a mércéje. Három jellegzetes terület van, amelyhez a skálát igazítjuk. Ezek kerülnek elő Jézus megkísértésének történetében is (Máté 4,1-11). 

Az egyik: az vagy, amit teszel, annyit érsz, amennyire hasznossá tudod tenni magad. 

A másik: az vagy, amit mondanak rólad. 

A harmadik: az vagy, amid van. A vagyonod, amit magadénak mondhatsz. 

Jézus szerint azonban az ember egyikkel sem azonosítható. Az egyetlen, ami számít, hogy Isten mit mond rólam. És ő azt mondja: enyém vagy, szeretlek, gyermekem vagy; nem a személyes teljesítményed, vagyonod miatt, hanem miattam, az én feltétel nélküli szeretetem miatt! Légy szabad attól a kényszertől, hogy magad, vagy mások szemében akarj jó lenni! Fogadd el, hogy szeretlek! Nézd, micsoda út áll mögötted: jó, hogy most itt vagy velem. Rám figyelj, és én vezetlek. Emeld föl a tekintetedet, és láss túl a napi feladatokon, az élet sokkal több, mint a napi betevő! Nézd, mi mindened van, amit tőlem kaptál! Ez mind eszköz, és nem cél. A cél a teljes élet. Velem megtalálod.

Forrás
Lelki útravaló a mai napra