"Ó, Uram, Uram, te tudod!"
(Ezékiel 37:3)
Sok esetben mi sem tudunk többet mondani Ezékiel szavainál. Az, ahogyan Isten megoldást hoz arra, amit látunk, felülmúlja elképzeléseinket. A völgyben szétszóródott halott csontok egy lehetetlennek tűnő helyzetet mutatnak be. Isten azt kérdezte Ezékieltől: "Életre kelnek-e még ezek a csontok?"
Sok esetben mi sem tudunk többet mondani Ezékiel szavainál. Az, ahogyan Isten megoldást hoz arra, amit látunk, felülmúlja elképzeléseinket. A völgyben szétszóródott halott csontok egy lehetetlennek tűnő helyzetet mutatnak be. Isten azt kérdezte Ezékieltől: "Életre kelnek-e még ezek a csontok?"
Ne a körülötted fekvő halott csontokra tekints, hanem az Úrra! A menny felé irányítsd tekinteted, ahonnan születtél.
Egy
másik esetben menetelés hangja hallatszik a szederfák tetején, amely a
győzelem előjeléről beszél. Ne próbáld egymáshoz illeszteni a halott
csontokat, az élet leheletét amúgy sem te leheled beléjük. Amikor
hallatszik a szél fúvása, - mint Pünkösd napján -, életet látsz ott,
ahol most halál van.
Forrás
ITM Kiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése