" Hát ti kinek mondotok engem? "
( Máté 16 : 15 )
Először azt kérdezi meg Jézus a tanítványoktól, hogy miként vélekednek róla az emberek: "Kinek mondják az emberek az Emberfiát?" A tanítványok boldogan osztják meg azokat a véleményeket, amelyeket másoktól hallottak. Könnyű valakinek a megjegyzését reprodukálni. Ez azt jelenti, hogy közel vagyunk az embertársainkhoz, személyes kapcsolataink által tisztában vagyunk a körülöttünk élők gondolkodásával, a különféle irányzatokkal.
Ha azonban csupán mások véleményét hangoztatjuk, ez meggátolhat bennünket abban, hogy személyes meggyőződésünk legyen. Jézus a lényegre tapint. Arra késztet, hogy lépjünk elő mások vélekedésének az árnyékából és valljuk meg, amit mi hiszünk róla. Hirtelen minden személyessé válik. Szemtől szembe találjuk magunkat vele. Viszont ez a legjobb, ahogyan Jézussal találkozhattunk. Csak miután elfogadtuk őt Krisztusnak, lehet ő életünk Urává. S micsoda változást hoz ez létre!
Forrás
Igazgyöngyök - A keskeny úton
ITM Kiadó