"...völgyében..."

"...völgyében..."

 (Zsoltár 23:4)

A völgybe először mindig lefelé visz az ösvény és csak azután következik a felfelé ívelő szakasz, ami mindig sokkal nehezebb. A völgybe kicsit vagy egyáltalán nem süt be a nap: az aljnövényzet sűrű, és betakarja az ösvényt. Legtöbbször nem lehet messzire ellátni.

Az élet ösvénye sem sík területen fut. Ha szép hegyeket akarsz megmászni, akkor számítanod kell völgyekre is. A felemelkedés pillanatait gyakran a leereszkedés vagy levertség időszaka követi.

Amennyiben tovább akarsz haladni, a völgyeken is át kell menni. A völgyek az általunk ellenőrizhetetlen helyzetekről és körülményekről szólnak. De Isten az ígérte az ő gyermekeinek, hogy mindenkor velük lesz. Erről szól a 23.Zsoltár. A Jó Pásztor, aki veled van a "füves legelőkön", azt ígéri, hogy veled lesz akkor is, amikor völgyben kell járnod.

Forrás:

Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról

ITM Kiadó.