"Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki a másikat szereti, betöltötte a törvényt. Mert azt, hogy ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne kívánd, és minden más parancsolatot ez az ige foglalja össze: "Szeresd felebarátodat, mint magadat." A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A szeretet tehát a törvény betöltése."
( Róma 13,8-10 )
Akár úgy is tűnhet, hogy Pál talán túlzottan leegyszerűsíti a törvény betöltésének a kérdését.
Más újszövetségi (páli) helyek alapján azért nyugodtan hozzátehetjük: a szeretet nemcsak nem tesz rosszat a felebarátnak, de nagyon is találékonyan felismeri a módját annak is, hogy jót tegyen vele és neki. Mi az előnye a törvénynek az emberi kapcsolatainkban? Az, hogy ellenőrizhetően pontokba szedhetők a kötelességek, és aránylag hamar a végükre lehet érni. Világosan láthatjuk azt, amit már teljesítettünk, és azt is, amit még nem.
Ezzel szemben mit mondhatunk arról, ha a szeretet határozza meg az emberi kapcsolatainkat?
Legtömörebben talán azt, hogy soha nincs vége a "listának". Ha az apostol szavával élünk, akkor mindig lesz híja, mindig marad a felebaráttal szemben tartozásunk. Már önmagában ez az egyszerű tény is bizonyítja, hogy mennyivel gazdagabb a szeretet törvénye. Szabad ezt a gazdag többletet úgy is látnunk, hogy nemcsak soha nincs vége, de korlátozva sem vagyunk abban, hogy a felebarátunk aktív segítői, támogatói, építői legyünk. Akit szeretünk, az nem érezheti hiányát az ószövetségi törvénynek, hiszen szeretetünk cselekedeteiben azt is megkapja a másik ember, amit a törvény előír, és még sokkal többet is...
( Egri Béla )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése