"Aki hiszi, hogy Jézus Krisztus, Istentől született…" 2.

"Aki hiszi, hogy Jézus Krisztus, Istentől született…

legyőzi a világot, és az a győzelem, 

ami legyőzte a világot, az a mi hitünk! "

(1. János  5.1.4)

A hit szerteágazó fogalommá lett. Használja az egyház, de ugyanúgy használják sportolók, akik a győzelembe vetett hittel küzdenek, spirituális gondolkodók, akiknek könyveivel telve vannak az könyvesboltok ezoterikus irodalmának polcai. Beszélnek a hitről gyógyíthatatlan betegek, akik gyógyulásukat attól remélik, hogy még erősebben hisznek, hátha jobbra fordul sorsuk. 

A hit mindenkiben munkál. Miért? Mert a hit az embernek Istentől kapott képessége. A hit, mint eszköz arra szolgál, hogy meg tudjunk ragadni olyan dolgokat, akik még nincsenek jelen. A kezünk még nem foghatja meg, de a hitünk már megragadhatja és magához ölelheti az eljövendő valóságot. Ha mondjak erre egy példát: Egy tanár a tanítványainak akarta megtanítani, mi igazából a hit. A tanári asztalnál ülve elővette sokak által csodált, régi, értékes zsebóráját és azt mondta: „Aki idejön és elveszi a kezemből ezt az órát, annak neki ajándékozom.” A társaság nevetgélni kezdett, s ilyeneket mondogattak: „Ó, csak viccelődik a tanár úr, próbára akar minket tenni, mennyire vagyunk nagyravágyóak”. Miközben ilyenek hangzottak el, a hátsó padoktól lassan, de csendes magabiztossággal egy diák sétált előre, a katedrához. Kinyújtotta a kezét és elvette az órát. A tanár mosolygott és azt mondta: „Jól van, fiam, mától a tied.” Döbbent csend lett a teremben. A tanárember aztán ezzel mutatott rá arra, hogy a legtöbben nem hitték el, amit mond, ezért kinevették, legyintettek. De az a fiú már akkor elvette az órát, amikor elhitte beszédemet. A Te hited erős hit? 

(Berencsi Balázs)  

2011.

"Aki hiszi, hogy Jézus Krisztus, Istentől született…" 4.

"Aki hiszi, hogy Jézus Krisztus, Istentől született…
legyőzi a világot, és az a győzelem, 
ami legyőzte a világot, az a mi hitünk! "
(1. János  5.1.4)

Mit olvasunk itt János levelében? Így ír János: „Az a győzelem, ami legyőzte a világot, az a mi hitünk!” Bátor és merész mondat! - mondhatnánk most. A mi hitünk – mondja János. 

 Ezzel megkülönböztet bennünket mindazoktól, akik másban hisznek. A mi hitünk arra a Jézusra irányul, aki győzött a Golgotai kereszten. Abban a Jézusban hiszünk, akiben már győztesnek mond bennünket az Atya. Múlt időben mondja, hogy legyőzte a hitünk a világot, mert Jézusban már mienk a teljes győzelem. 

Minden reggel úgy kelhetünk fel, hogy nem vesztesek, lúzerek vagyunk, hanem már győztesek. Ilyen a mi hitünk. Nem egy légvárat építünk, hanem kősziklára alapozunk. Jézus tanította így tanítványait, amikor intette őket, hogy ne fövenyre építsék életüket, ne hiábavaló dolgokra, hanem arra a bizonyos és erőteljes üzenetre, amit Isten hirdet és ajánl ebben a világban, az evangélium által. Jogos kérdése a Szentírásnak az az Ige hogy „Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?” (Lukács 18:8).  

 Mármint Krisztusba vetett, benne gyökerező hitet. Ezért soha se bizonytalan dolgokra adjuk oda hitünket, hanem vessük továbbra is abba az Istenbe, akiben soha nem lehet csalódnunk! Bízzuk rá magunkat egészen.  

(Berencsi Balázs)

2011.

"Aki hiszi, hogy Jézus Krisztus, Istentől született…" 3.

"Aki hiszi, hogy Jézus Krisztus, Istentől született…

legyőzi a világot, és az a győzelem, 

ami legyőzte a világot, az a mi hitünk!"

(1. János  5.1.4)

Hit nélkül nem lehet élni! – valljuk mi emberek. Mert hinni kell abban, amibe belefogunk, hinni, hogy megvalósulhat mindaz, amit elterveztünk. Hinni, hogy valami jobb vár ránk, még ha a tegnap és a ma egyelőre nem ezt mutatja. Egyfelől hiszünk, másfelől viszont nagyon sokrétűen tudunk hozzáállni a hit kérdéséhez. Már gyermekkorban így szól egyik gyermek a másikhoz: „Hiszi a piszi!” – mert nem fogadunk el ám bármit csak úgy. Később ilyeneket is mond az ember: „Hiszem, ha látom!” Azaz, adják elém a bizonyítékokat, akkor beszélhetünk a dologról! Később nagy bölcsen taglaljuk egy-egy beszélgetésben, hogy „mindenki hisz valamiben” vagy „valamiben hinni kell”.

A győztes hit azonban nem más, mint a Krisztusba vetett hit. Minden más vereséghez vezet. Ne csapd be önmagad, Jézusban higgy, mert csak akkor leszel a győztes oldalán!  

(Berencsi Balázs)

2011.

"Aki hiszi, hogy Jézus Krisztus, Istentől született…" 1.

"Aki hiszi, hogy Jézus Krisztus, Istentől született… 

legyőzi a világot, és az a győzelem, 

ami legyőzte a világot, az a mi hitünk!"

(1. János  5.1.4)

A hitet meg kell különböztetni attól, amibe vetjük a hitünket. Ez talán a leglényegesebb dolog, hiszen sokféle hit létezik ebben a világban és éppen abban különböznek, hogy KI MIBEN hisz? 

A hit, mint sóvárgás, jövővárás minden emberben ugyanaz, de az már nem, hogy honnan és milyen forrásból várják a gyógyulást, a segítséget, a boldogságot, győzelmet és bármit, amit hitben remélnek. Ez tehát egy fontos momentum: nem a hit tart meg elsősorban, hanem mindig az, amibe vetjük a hitünket. Pl. valaki odaáll egy szakadék szélére, amin egy rozoga palló vezet a túloldalra. Majd azt mondja, „Én teljes erővel hiszem, hogy átmegyek ezen!” Ha rálép, megérkezik-e a túloldalra? Mivel repedezett a palló, kicsi a valószínűsége. – Egy másik esetben egy erős híd van a szakadékon és egy olyan ember áll oda, aki nem túlságosan harsány és kevésbé dicsekvő módon, de ugyancsak elindul a szakadékon át. Megérkezhet a túloldalra? Nyilván igen, mert a híd megtartja. Mit látunk? A hit tartott meg? Nem közvetlenül az, hanem sokkal inkább, amibe a hitünket vetettük. A rozoga palló bivalyerős hitünk ellenére vesztünket okozza, míg gyenge hittel az erős hídon is lépkedhetünk a szakadék felett. Éppen ezért ne tévesszen meg bennünket akármilyen hit, testvérek! 

Vannak emberek, akik nagy magabiztossággal hisznek, akár valami őrültségben is. Tömegek követik őket, ereje, sodrása van a dolognak, de fog-e sikerülni? Lehet, idővel porrá lesz minden lelkesedés. Bizony nem az  ember hitétől függ ez, hanem attól, amibe vetették hitüket, hogy működik, avagy sem a dolog. Bennünket, embereket sajnos sokszor megtévesztenek ezek a dolgok. Ezért fontos elgondolkodnunk azon, hogy mi mibe vetjük a hitünket? 

(Berencsi Balázs) 

2011.