"Mindennap várlak téged."
( Zsoltárok 25: 5 - Károli )
Az eredeti szöveg összekötésről, egybefonódásról beszél. A zsoltáríró éppen arra kérte az Urat, hogy mutassa neki az utat, vezesse és tanítsa őt. Dávid egy Istent tisztelő életet akart élni. Lehet, hogy több irányból bátorítást kapunk az önálló, önfenntartó, önmotiváló és másoktól független életre. De a Krisztust követő emberre igenis jellemző az, hogy szüksége van az Úrra. Életünk "Krisztussal együtt el van rejtve az Istenben". Teljes mértékben tőle függünk.
( Zsoltárok 25: 5 - Károli )
Az eredeti szöveg összekötésről, egybefonódásról beszél. A zsoltáríró éppen arra kérte az Urat, hogy mutassa neki az utat, vezesse és tanítsa őt. Dávid egy Istent tisztelő életet akart élni. Lehet, hogy több irányból bátorítást kapunk az önálló, önfenntartó, önmotiváló és másoktól független életre. De a Krisztust követő emberre igenis jellemző az, hogy szüksége van az Úrra. Életünk "Krisztussal együtt el van rejtve az Istenben". Teljes mértékben tőle függünk.
A
"csendes percekre" szükségünk van, de csak akkor, ha ezek nem
akadályoznak meg bennünket abban, hogy a nap további részében is az Úrra
várjunk. Nem vall gyengeségre, ha elismerjük, hogy szükségünk van a
menny és a föld Urának segítségére ahhoz, hogy mindennap a legjobbat
tudjunk nyújtani. Önámítás lenne azonban azt gondolni, hogy mindenre megvan a válaszunk, és saját magunk is jól elboldogulunk.
Forrás
ITM Kiadó