"Azt tette, amit helyesnek lát az Úr, de nem teljes szívvel."

"Azt tette, amit helyesnek lát az Úr, de nem teljes szívvel."

(2. Krónika Könyve 25:2)

 A rutinszerű vallásos megnyilvánulás nem elég. Miközben Amacjá cselekedetei jók voltak, szíve nem volt teljesen odaszánva arra, hogy kövesse az Urat. Ez sebezhetővé tette arra nézve, hogy szíve más dolgokra hajoljon - és valóban, megtetszettek neki az idegen istenek. Ez lecke mindannyiunk számára. Nem "a jó tevése" a kulcskérdés. Ami számít az, hogy hol van a szívünk, ahogyan Jézus világossá tette, amikor a kincsek és a szív kapcsolatáról beszélt.

Ha Krisztust Úrnak és Megváltónknak akarjuk, akkor szívünknek teljesen rá kell figyelnie. Ha nem, akkor mi is kiszolgáltatottak vagyunk a körülöttünk levő világ látványosságai előtt. Bizonyos dolgok nagyon könnyen fontosabbá válnak számunkra, mint lenniük kellene, és Krisztus-követésünk veszélybe sodródik.

Forrás
Igazgyöngyök - Az élet kisebb és nagyobb dolgaiban
ITM Kiadó