Csodát tett...

 

"Csodát tett vele."

(2. Krón. 32: 24)

A Biblia tele van csodákkal: és a mai élet is tele van velük, csak fel kell ismernünk. A csodákat nem lehet magyarázni a természet törvényeivel - épp azért csodák. Céllal történnek ezek és mondanak is valamit - vagyis jelek.

Sajnos, Ezékiás nem ismerte ezt fel: úgy tűnik, hogy történtek csodás részét elfogadta, de nem követte azt abból fakadó jelzést. Gyógyulásért imádkozott, Isten megadta neki egy csoda folytán és egy természetfeletti jellel. Mégis Ezékiás nem válaszolt megfelelően az iránta tanúsított jótéteményért, hanem az hátralevő életét bölcstelenül élte, uralkodásának első szakasza után, amit istenfélelmében végzett. Az Ige mondja, hogy Isten elhagyta őt, azért, hogy próbára tegye. Nem annyira a csoda számít, hanem az, hogy mit teszünk, amikor megértettünk a jelt belőle.

Forrás 

Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról 

 ITM Kiadó

"Azt tette, amit helyesnek lát az Úr, de nem teljes szívvel."

"Azt tette, amit helyesnek lát az Úr, de nem teljes szívvel."

(2. Krónika Könyve 25:2)

 A rutinszerű vallásos megnyilvánulás nem elég. Miközben Amacjá cselekedetei jók voltak, szíve nem volt teljesen odaszánva arra, hogy kövesse az Urat. Ez sebezhetővé tette arra nézve, hogy szíve más dolgokra hajoljon - és valóban, megtetszettek neki az idegen istenek. Ez lecke mindannyiunk számára. Nem "a jó tevése" a kulcskérdés. Ami számít az, hogy hol van a szívünk, ahogyan Jézus világossá tette, amikor a kincsek és a szív kapcsolatáról beszélt.

Ha Krisztust Úrnak és Megváltónknak akarjuk, akkor szívünknek teljesen rá kell figyelnie. Ha nem, akkor mi is kiszolgáltatottak vagyunk a körülöttünk levő világ látványosságai előtt. Bizonyos dolgok nagyon könnyen fontosabbá válnak számunkra, mint lenniük kellene, és Krisztus-követésünk veszélybe sodródik.

Forrás
Igazgyöngyök - Az élet kisebb és nagyobb dolgaiban
ITM Kiadó

"Nem tudjuk, hogy mit tegyünk. Csak rád tekintünk!"

"Nem tudjuk, hogy mit tegyünk. Csak rád tekintünk!"

(2. Krónika 20: 12)

Milyen csodálatos beismerés, és milyen fontos "csak"! Jósáfát király és Izráel népe "nagy sokasággal"  találták szembe magukat. Esélyeik halmozottan csökkentek voltak, és a csata kimenetele az ellenségnek kedvezett. Az említett beismerést egy másik előzi meg: "tehetetlenek vagyunk ezzel a nagy tömeggel szemben". De a pánik és feladás helyet ők az Úrra tekintettek segítségért. Vannak időszakok az életünkben, amikor "nem tudjuk, mit tegyünk". Bármilyen idősek vagy fiatalok vagyunk, bármennyi élettapasztalattal rendelkezünk, vannak időszakok, amikor szembenézünk olyasmivel, amiből látszólag nincs kiút. Nos, kövesd Jósáfát példáját! Légy csendben az Úrral, állj meg előtte, ismerd el gyengeségedet, és szögezd tekinteted Rá!

Forrás

Igazgyöngyök - Az élet kisebb és nagyobb dolgaiban

ITM Kiadó