"Az utolsó harsonaszóra"
(1.Korinthusiakhoz írt levél 15: 52)
A
történelem során sokszor hangzott el harsonaszó: felébresztette az
embereket a fásultságból és az álomból; hívta őket a besorolásra hazájuk
szolgálatára, de ezek mégsem hasonlíthatók az utolsó harsonaszóhoz.
Senki
sem kap felmentést ez alól, és senki sem fogja átaludni. Senki sem
dönthet úgy, hogy rá ez nem érvényes. Az idézés végérvényes, és nem
marad idő majd arra, hogy megváltoztassuk a dolgokat, vagy jóvá tegyük a
rosszat.
Ez a harsonaszó jelezni fogja az igazaknak az
örökké tartó öröm és békesség kezdetét, az istenteleneknek pedig az
örökké tartó büntetést.
Azok számára, akik szeretik Jézust, a harsonaszó dicsőségről dicsőségre változik át, meglátják a megváltót szemtől szembe.
Forrás
Igazgyöngyök - AZ ÚR SZOLGÁLATÁBAN
ITM Kiadó
Igazgyöngyök - AZ ÚR SZOLGÁLATÁBAN
ITM Kiadó

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése