"Ami görbe, azt nem lehet kiegyenesíteni."

"Ami görbe, azt nem lehet kiegyenesíteni."

 (Préd. 1 : 15)

Talán te is erre gondolsz, amikor makacs problémákkal kell szembenézned. Még azt is hozzá tehetnéd, hogy nem lehet meg nem történtté tenni azt, ami már megesett, nem nevezheted sajátodnak, ami nem a tiéd.

A Prédikátor könyvének ebben a részében emberi szemszögből beszél az életről az író. Nem kell sokáig olvasnod a könyvet ahhoz, hogy felmérd, milyen nagy az üresség és hiábavaló az élet Isten nélkül.

Jézus Krisztus evangéliumának az üzenete: a meggörbült kiegyenesedhet, a rossz megjavulhat, a kiábrándult reményt találhat. Jézus meghalt és feltámadt. Mint Élő Megváltó lép be a legelgörbültebb életébe, körülményekbe és egyenessé teszi. Az ilyen élet áldott lesz és Isten dicsőségét szolgálja.

Forrás

Igazgyöngyök - Amerre az Úr jár

ITM Kiadó

"Jó látni szemünkkel a napot" .

"Jó látni szemünkkel a napot" .

 (Prédikátor 11:7)

Kevesen vannak, akik nem értenek egyet ezzel a kijelentéssel. Isten egyformán szétárasztja a napfényt igazakon és gonoszokon. A Prédikátor könyvének írója arra bátorít, hogy értékeljük a fényes napokat, hogy ezek során megerősödve később át tudjuk vészelni a sötéteket is.

Minden olvasóm tudja, hogy az élet sok olyan napot tartogat, amikor nem ragyog a nap. A bölcsek elraktározzák a napfényes idők erejét, hogy majd a sötét napokban felhasználhassák azt.

Amennyiben az élet csak arra korlátozódva, amit a napvilágnál lehet tenni, nem sok értelme lenne, mondja a könyv írója.

Hozz ki többet az életből a nap sugarainál. Féld az Istent és teljesítsd parancsolatait, ismerd meg az örök életet és várd a hamarosan bekövetkező beteljesedést azon a földön, ahol nincs szükség napra, mert maga Krisztus lesz a világosság.

Forrás:

Igazgyöngyök - A hit ösvényén

ITM Kiadó.

"Jobban boldogul kettő, mint egy."

"Jobban boldogul kettő, mint egy."

 (Prédikátor könyve 4: 9)

Ez a könyv egy kiegyensúlyozott képet tár elénk az élet dolgairól. A mai vers igevers nagyon jól emlékeztetőül szolgálhat. Jobban boldogul kettő, mint egy, mert jobban elvégzik a munkájukat.

Ha ketten vannak, és az egyik elesik, a társa felsegítheti. Ha ketten fekszenek egymás mellett, megmelegítik egymást. És ha az egyiket megtámadják, ketten állhatnak ellen.

Emlékezhetünk arra is, hogy Jézus kettőnként küldte ki tanítványait prédikálni és evangelizálni. Jól tesszük, ha segítséget és közösséget keresünk egy barátban, és miközben egyesek magányosan szántják a barázdát, Isten azt mondja, hogy nem jó az embernek egyedül lenni.

Forrás

Igazgyöngyök - AZ ÚR SZOLGÁLATÁBAN

ITM Kiadó

"Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt."

"Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt."

 (Préd. 3,1) 

Így az év vége felé óhatatlanul gondolkozunk az időről. Mi az, mennyi van belőle, mire kapjuk, kapunk-e még és mennyit? Az a határ, amelyet az évek közt vonunk, mesterséges, de ha kiértékelünk egy ilyen szakaszt, segíthet abban, hogy a következőt - ha még kapunk - helyesebben töltsük el.

A Biblia azt tanítja, hogy az idő Istené. Ő ajándékoz nekünk mindennap újabb 24 órát. Kérdés, hogy arra használjuk-e, amire adta! Mulasztás akkor történik, ha nem arra használjuk. Időzavarba az kerül, aki tanulás helyett cseverészik, alvás helyett szórakozik stb.

Az idő helytelen felhasználása vagy eltékozlása vezet a sietéshez és a siettetéshez - amikor nincs türelmünk kivárni a dolgok természetes menetét. A kapkodás pedig felszínessé tesz, az ilyen ember több hibát vét, selejtet termel, balesetet okozhat. Feleslegesen kimeríti magát, és veszélyeztet másokat is. Aztán néha az igazán fontos dolgokat hagyjuk el, hogy elintézzük azt, ami sürget. Így károsodik az Istennel és az egymással való közösségünk.

A hívő ember hálásan látja, hogy Isten milyen bölcsen időzíti életünkben az eseményeket. Aki figyelmesen ügyel őrá, nem hamarkodik el semmit, és nem késik le semmiről. Jézus földi élete gyönyörű példa erre.

Mivel valóban ő szabja meg mindennek az idejét, ezért Isten nélkül rohanás, kapkodás, mulasztások vádja és folyamatos elégedetlenség kísér, Istenre figyelve pedig ugyanannyi idő alatt sokkal többet el lehet végezni, így is kell dolgozni keményen, de marad ereje az embernek, öröme lesz közben, a végén pedig hála és békesség van a szívében.

(Cseri Kálmán)

 

"Kétségbeestem minden szerzeményem miatt, amiért fáradoztam."

"Kétségbeestem minden szerzeményem miatt, amiért fáradoztam."

 (Prédikátor könyve 2:20)

A kétségbeesés az utolsó sorban. Amikor valaki ebbe a helyzetbe kerül, eljött az ideje a radikális cselekvésnek. És minél keményebben és hosszabb ideig dolgoztál valamiért, annál nagyobb lehet a kétségbeesés. Ebben a részben a Salamon úgy véli, hogy Isten nélkül, és egy örök, mennyei életcél nélkül, a munka nagyon fárasztóvá válhat. Ha nem ismered fel, hogy az Úr mit tesz, megkérdőjelezed a célt és azt, hogy megéri-e a fáradságot.
Tehát, tegyél valamit, mielőtt jelentkeznének a kétségbeesés első jelei. Keresd az Urat és az ő tervét az életedre nézve! Fedezd fel, mit tesz az Úr és csatlakozz hozzá! Azok, akik vele együtt munkálkodnak az élet nagy aratási mezején, elfáradnak ugyan, de soha nem eshetnek kétségbe.

Forrás

Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról

ITM Kiadó