"Még ha megszomorít is, irgalmaz."

"Még ha megszomorít is, irgalmaz."

 (Jeremiás Siralmai 3:32)

Gyakran épp a szomorú idõk visznek közelebb bennünket az Úrhoz. Bukott világunk szerves része az ilyen idõszak, néha pedig épp saját tetteink következménye.

Júda népe szenvedésének az oka Isten! elleni lázadásuk volt. Jeremiás nem kezeli könnyedén ezt, de elismeri az Úr "kifogyhatatlan szeretetét" és az õ "nagy irgalmát". Noha a szomorúság nagyon is világos, bizonyos a reménység is a szabadulásra. "Még ha megszomorít is, irgalmaz...."

A mi küzdelmeink és nehézségeink valóságosak, de az Úr szeretetének és irgalmának a megtapasztalása még inkább realitás. Bármilyen hosszan is tartson a szomorúság, ígéretünk van arra nézve, hogy egyszer véget és és mi meglátjuk az ÚR szabadítását.

Ha igaz volt ez Júdára, igaz a mi számunkra is.

Forrás:

Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról

ITM Kiadó.

"Mert nem fogyott el irgalma"

"Mert nem fogyott el irgalma" 

(Jeremiás siralmai 3:22)

Sötét időszak volt ez Izrael történelmében. Lázadásukkal és engedetlenségükkel ismét felingerelték az Urat, ennek eredményeként az ellenség lerombolta Jeruzsálemet, a templomot megszentségtelenítette és a népet fogságba hurcolta. Csak egy kis maradék maradt a lerombolt városban. Mégis , ebben a kétségbeejtő helyzetben is az író az Úrra, az ő nagy szeretetére irányítja a figyelmet, miközben ezt a kijelentést teszi.

Évekkel később az Úr visszahozta népét saját földjükre. Az evangéliumokban azt olvassuk Jézusról, hogy megszánta az embereket, meggyógyította a betegeket és segített a rászorulókon. Ő ma is ezt teszi. Irgalmának következményeként ma is mindazok, akik hozzá fordulnak bűnbánattal és hittel, megismerhetik a bűnbocsánatot és megigazulást.

Forrás

Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról

ITM Kiadó

"Aki pedig megvallja és elhagyja (vétkeit), az irgalmat nyer."

"Aki pedig megvallja és elhagyja (vétkeit), az irgalmat nyer."

 (Példabeszédek 28: 13)

Ennek a példabeszédeknek az első felében arról van szó, hogy aki takargatja vétkeit, az nem fog előbbre jutni. Ezért ha úgy találod, hogy nem boldogulsz, lehet, hogy érdemes megvizsgálni az életedet. Amit tenned kell az az, hogy megvallod és elhagyod mindazt az életedben, ami bűnös, és aztán irgalomban részesülsz. ha csupán azon sajnálkozol, hogy kitudódott a dolog, az még nem jelent semmit. És ha megvallod a bűnt anélkül, hogy szándékodban lenne elhagyni azt, az sem vezet sehova. A legnagyobb irgalmat, ami után az emberi szív sóvárog, a Golgotán találjuk. És mindazok megkapják, akik beismerik igazi állapotukat Isten előtt, és meglátják annak érdemét, aki ott halt meg.

Az ottani irgalom nagy volt, a kegyelem ingyen van, és a bocsánat megsokszorozódik a megbánónak.

Forrás

Igazgyöngyök - Az Úr szolgálatában
ITM Kiadó

"Irgalma megmarad az őt félőkön."

"Irgalma megmarad az őt félőkön." 

(Lukács 1:50)

Akik az Urat félik, azok tisztelik az ő személyét és beszédét. Ez aztán iránta érzett szeretetet és örökkévaló hálát fakaszt bennük a drága véren szerzett nagy üdvösségért, a megváltásért, és Jézus vérének tisztító erejéért.

Az ilyenek részére az Úr irgalma örökké tart. Kegyelmesen és kedvesen bánik az őt félőkkel, gondoskodása teljes, jelenléte állandó. Megjutalmazza azokat, akik válaszolnak az ő nagy szeretetére - azzal az áldással, amelyet egyedül Alkotónk és Megváltónk biztosíthat.

Ez nem csupán Mária válasza arra a hírre, miszerint ő lesz Krisztus anyja, hanem mindazok bizonyságtétele is, akik Isten akaratára várnak.

Forrás:

Igazgyöngyök - A hit ösvényén

ITM Kiadó.