"Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok ..."

"Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. 

Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik." 

(Máté 7,7-8)

Isten országának alapigazságai között található a kérés, keresés és a zörgetés lehetősége. Maga Jézus Krisztus biztatja tanítványait, hogy érdemes a mennyei Atyához járulni, hiszen jókat remélhetünk tőle. Ez az esély tehát mindegyikünk számára adott, csak élni kell vele minél többször.

Amikor az Úrtól kérünk, akkor nem a szavaink és nem is a többször ismételt kifejezéseink hoznak gyümölcsöt, hanem az a bizalom, hogy szerető Atyánk van (Máté 6,7-8). Talán szüleinket néha zavarta, hogy már megint kérünk valamit tőlük, már megint nyaggatjuk őket vágyainkkal. Az viszont biztos, hogy sohasem akartak nekünk rosszat, és a legjobb tudásuk szerint adták azt számunkra, amit jónak tartottak. Szüleink tévedhettek, dönthettek akár rosszul is a legjobb szándékuk ellenére, de jóakaratuk megkérdőjelezhetetlen. Jézus Krisztusban megtaláltuk a mennyei családunkat. Atyánk a tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent (Róm 8,32)? Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk (Zsid 4,16)! Kérjünk, és kapni fogunk, keressünk, és találni fogunk, zörgessünk, és Istenünk megnyitja az ajtókat!

 ( Paróczi Zsolt )

"Úgy ragyogjon a ti világosságotok ...."

"Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, 
hogy látván a ti jó cselekedeteiteket, 
dicsőítsék érte a ti mennyei Atyátokat!" 

(Máté 5 : 16)

Az önkéntes maga keresi a feladatot. Ami neki tetszik. Maga ajánlja fel az idejét egy szervezetnek vagy magánszemélynek – rendszeresen, vagy ad hoc – annak a feladatnak az elvégzésére, ami neki testhezálló. Lassan megérzi a jócselekedet izét, zamatát, hogy ilyenkor nemcsak ad, de kap is cserébe: köszönő szót, hálás tekintetet, viszont-szeretetet. (S csalódik, megkeseredik, ha még meg sem köszönik, amit tett!) Egyházilag csatlakozunk az önkéntesség évéhez, ezzel azt is szeretnénk kifejezni, hogy sok-sok önkéntes van egyházunkban. Szeretnénk ezt a világnak is megmutatni. Érdemes felkeresni közösségeinket, csatlakozni az akciókhoz: szeretethíd, cipős doboz akció vagy épp más jótékonykodás. De miben más az egyházi önkéntes? Hiszen ő is szabad akaratából cselekszik. Aki keresztyén és szolgálatot teljesít, az nem valaminek, hanem Valakinek az elkötelezettje, s nem a köszönömért, a hálás tekintetért teszi. Nem ráérő idejében, nem csupán akciók alkalmával. Aki keresztyén, az hálából cselekszik. Isten iránti hálából! Tudja, hogy elveszett volt, s Isten megkereste, megtalálta és megváltotta őt. Nem hagyta, hogy bűnös állapotában maradjon, hanem Jézus Krisztus áldozatáért megkönyörült rajta. Kiterjesztette rá a kegyelmét. Még fülünkben cseng, amit karácsonykor hallhattunk: Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek! Egy ilyen óriási áldozathozatal Isten részéről lenyűgöz. Értem, kis porszem emberért ekkora áldozatot hozott a Teremtő? Válaszképpen e kegyelemért, hálából a szabadulásért, igyekszünk Istennek szentelni az életünket.

(P. Tóthné Szakács Zita)

".... Szeretlek, Uram, erősségem! ... "

"A karmesternek: Dávidé, az ÚR szolgájáé, aki akkor mondta el ennek az éneknek a szavait az ÚRnak, amikor valamennyi ellensége hatalmából és Saul kezéből kimentette őt az ÚR. Ezt mondta: Szeretlek, Uram, erősségem!  Az ÚR az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram!  Az ÚRhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.  Körülvettek a halál kötelei, pusztító áradat rettent engem. A sír kötelei fonódtak rám, a halál csapdái meredtek rám. Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott." 

(Zsoltárok 18,1-7)

A szorgalom, a kemény munka, a kitartás legtöbbször meghozza a várt eredményt, és jólesik látni, mire jutott az ember a "saját erejéből". A kevéssé szorgalmas, vagy éppen csak nem kitartó, kevesebb erővel rendelkezők gyakran elcsüggednek, ha nem sikerülnek a dolgaik. Melyik hozzáállás a jellemző rám? Kicsit azért büszke vagyok magamra, amiért ezt-azt elértem, vagy siránkozással telnek a napjaim, amiért valami ismét nem sikerült? Bárhogyan is van, akik így gondolkodnak, mindkét esetben elfeledkeznek a mindenható Istenről. Mid van, amit ne kaptál volna? - kérdezi az Úr a dicsekvőt. Miért nem hívsz segítségül engem? - teszi fel a kérdést a csüggedőnek. Tőlem most mit kérdez a mennyei Atya? Az élet bármelyik szakaszában előfordulhatnak velünk nehéz, emberpróbáló helyzetek. Emlékeztesd magad: "Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram!" Kiálts az Úrhoz, és megszabadulsz erőtlenségeidtől, kimenekülsz nyomorúságaidból, mert meghallja hangodat. Amikor meglátjuk a Mindenható kegyelmét az életünkben, akkor mi is így imádkozhatunk. 

"Szeretlek, Uram, én erősségem!"

( Paróczi Zsolt )

"Reménykedj az Úrban, ő megsegít téged."

Példabeszédek 20,19–24:
" Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál. Aki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben. Amely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik. Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged! Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok. Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában? " (Károli Ford.)

"Reménykedj az ÚRban, ő megsegít téged." (22b.v.)

 (Újford.)

Mennyi kárt okoz az elhamarkodottság és a türelmetlenség. Amikor mi szeretnénk előírni Istennek, mit hogyan tegyen. Olyanok vagyunk, mint a kisgyermek, aki így imádkozott: Uram, intézd el, hogy a vitaminok a csokoládéban legyenek inkább, mint a spenótban.Kell a biztatás a várakozásra és a kitartásra, Isten rendjéhez történő igazodásra, mert számtalanszor elbukunk. Van, amikor siettetnénk az időt, máskor pedig lemaradunk. Fontos, hogy Isten rendjéhez igazodó életet éljünk, és számon tartsuk: ha nem is úgy történnek a dolgaink, ahogy elképzeltük, ha nem értjük, miért kell várnunk, akkor is jobban tudja, mire van szükségünk. Istennél sohasem a többség, hanem a hűség számít. Ha mindenki sürget, ha értetlenkedik is: várjad az Urat. A kitartó hit akkor is győz, ha mindenki az ellenkezőjéről győzköd. Ha kigúnyol, ha kinevet. Ne feledd: amatőrök építették Noé bárkáját, és profik a Titanicot.

Ajánlott igeszakasz: 

Máté 15,21–28:

" És elmenvén onnét Jézus, Tirus és Sidon vidékeire tére. És ímé egy kananeus asszony jövén ki abból a tartományból, kiált vala néki: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! az én leányom az ördögtől gonoszul gyötörtetik. Ő pedig egy szót sem felele néki. És az ő tanítványai hozzá menvén, kérik vala őt, mondván: Bocsásd el őt, mert utánunk kiált. Ő pedig felelvén, monda: Nem küldettem, csak az Izráel házának elveszett juhaihoz. Az asszony pedig odaérvén, leborula előtte, mondván: Uram, légy segítségül nékem! Ő pedig felelvén, monda: Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni. Az pedig monda: Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, a mik az ő uroknak asztaláról aláhullanak. Ekkor felelvén Jézus, monda néki: Óh asszony, nagy a te hited! Legyen néked a te akaratod szerint. És meggyógyula az ő leánya attól a pillanattól fogva. "

Forrás

FÉNYSUGARAK - 2011.

„Add vissza nekem a te szabadításodnak örömét!”

„Add vissza nekem a te szabadításodnak örömét!”
( Zsoltárok 51: 14 )

Útjait láttam, és meggyógyítom őt, vigasztalást nyújtok neki és gyászolóinak.
No, jertek törvénykezzünk, azt mondja az Úr ! Ha bűneitek skarlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú. - Térjetek meg elpártolt fiak ! Meggyógyítlak benneteket, bár elpártoltatok. Itt vagyunk, eljöttünk hozzá, mert te vagy, Uram, a mi Istenünk ! - Hadd halljam mit hirdet az Úristen ! Bizony békességet hirdet népének, híveinek, hogy ne legyenek újra oktalanok.
Áldjad én lelkem az Urat, és el ne felejtkezzél semmi jótéteményéről. Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet. - Lelkemet megvidámítja. - Hálát adok neked, ó Uram ! Mert jóllehet haragudtál reám, de elfordult haragod, és megvigasztaltál engem.
Erősíts meg, hogy megszabaduljak.

.
Ézs. 57,18; Ézs. 1,18; Jer. 3,22; Zsolt. 85,9; Zsolt. 103,2-3; Zsolt. 23,3; Ézs. 12,1; Zsolt. 119,117;
Ézs. 43,15.

(Isteni fénysugarak minden napra)

Csodát tett...

 

"Csodát tett vele."

(2. Krón. 32: 24)

A Biblia tele van csodákkal: és a mai élet is tele van velük, csak fel kell ismernünk. A csodákat nem lehet magyarázni a természet törvényeivel - épp azért csodák. Céllal történnek ezek és mondanak is valamit - vagyis jelek.

Sajnos, Ezékiás nem ismerte ezt fel: úgy tűnik, hogy történtek csodás részét elfogadta, de nem követte azt abból fakadó jelzést. Gyógyulásért imádkozott, Isten megadta neki egy csoda folytán és egy természetfeletti jellel. Mégis Ezékiás nem válaszolt megfelelően az iránta tanúsított jótéteményért, hanem az hátralevő életét bölcstelenül élte, uralkodásának első szakasza után, amit istenfélelmében végzett. Az Ige mondja, hogy Isten elhagyta őt, azért, hogy próbára tegye. Nem annyira a csoda számít, hanem az, hogy mit teszünk, amikor megértettünk a jelt belőle.

Forrás 

Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról 

 ITM Kiadó

Dicsérj...

Dicsérje őt a nap és a hold, dicsérje minden fényes csillag! … Mert ő parancsolt, és azok létrejöttek…  (Zsolt 148,3.5) Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom,  mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett.  (Jel 4,11) A mennybe ragadtatott János szeme elé csodálatos kép tárul: üvegtenger partján, Isten szivárvánnyal övezett trónusánál négy szeráf és huszonnégy fehér ruhás vén imádja és magasztalja azt, aki volt, és aki van, és aki eljövendő. A mai nap zsoltárverse szerint a természet is, a nap, a hold, a csillagok, minden, mi van, minden, mi él, már a puszta létével is Teremtőjét dicséri. Az élő és az élettelen természetet figyelve én is ezt teszem. De ez nem megy csönd és nyugalom nélkül, nem megy munka közben. Pihenésre, szünetre, szabadságra, le- és megállásra van szükségem ahhoz, hogy lelkemet magával ragadhassa a dicséret és a magasztalás Isten nagysága és gyönyörű világa láttán; hogy tétlen szemlélődésem és elmélkedésem a munkámat és a cselekvéseimet is gazdagítsa. Kell a hetedik nap. Áldott a semmittevés. „Oly szomorú, hogy nem fektethetem Gyászos fejem egy csöndes ölbe tétlen Hosszú napok során, e gyönge télben, tűnődni a halálon, s életen. … Lelkem körül a munka mocska van: Nemes tétlenség, nemesíts meg engem!” (Babits Mihály: Oly szomorú, hogy oly nehéz megélni) * Nagy Istenem, ha nézem a világot, Melyet teremtett szent „legyen” szavad, Ha itt e földön millió lényt látok, Kiket igazgatsz, táplálsz egymagad. Szívem feléd ujjong örömtele: Mily nagy vagy Te, mily nagy vagy Te! Szívem feléd ujjong örömtele: Mily nagy vagy Te, mily nagy vagy Te! (Stuart K. Hine, 1953) (Magyarkuti Gyuláné Tóth Katalin)