"Meg is segítlek!"

"Meg is segítlek!"

 (Ézsaiás 41:10)

Izráel népe ezt a megerősítést várta az Úrtól, és ez Isten biztatása ma mindazoknak, akik bizalmukat bele vetik. A segítségkérés a tanulás első lépése, és a legfontosabb része a hit útján való eredményes haladásnak. Jézus egyetlen tanítványa sem tudja isteni segítség nélkül sikeresen megfutni az előtte lévő pályát. A világi ember úgy gondolja, hogy egyedül is boldogul; Jézus követője azonban tudja, hogy képtelen erre. Az életre vezető keskeny út egy felfelé haladó ösvény : a kereszt naponkénti felvétele és Jézus követése nem gyenge szívűeknek való. Állj ki keresztényként, és gondod lesz belőle, ellenállásba ütközöl. A nagy kérdésre már válaszoltak. Mindabban, amit érte teszel, az Úr fog segíteni, és  megkapod érte jutalmadat.

Forrás

Igazgyöngyök - A megújuló kegyelemből - A menny gazdagságából

ITM Kiadó

„Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj ..."

„Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! 

Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.”

(Ésa. 41:10)

Mai igénk olvasása bizonyára sokaknak melegséggel tölti el a szívét. Szinte látom, ahogyan a keresztségkor tapasztalt mennyei béke kiül az arcokra, ahogyan Isten hatalma átjárja a megtérőt.

Nekem nem ez a keresztségi igém, de pontosan ismerem ezt az érzést.
Azonban hiszem, nemcsak az ünnepekkor van ereje a szavak mögött megbúvó szertő Istenünknek. Ma reggelre az Úr pontosan tudja, vannak néhányan, - vagy inkább sokan?! – akik félelemmel, csüggedéssel néznek a nap elé. Az egyre sűrűsödő, pusztító viharoktól, a már-már kifizethetetlen számláktól, családik feszültségektől, vagy „egyszerűen” a jövőtől félnek.

Egy különleges élményre emlékszem tavalyról. Amikor az ember építkezik, soha nem jön jókor az eső, de az alapozás fázisában legkevésbé. Velem ez történt. Sokat, odaadóan imádkoztam. Az eső mégis megérkezett és esett szakadatlan. Én nem adtam fel, mert hittem, Istennek nem lehet ez az akarata. De csak zuhogott tovább. Én pedig összeroskadtam. Isten nem akar meghallgatni? Szörnyű érzés volt.

Aztán valami leírhatatlan belső béke lett úrrá rajtam. Hiszem, hogy a Lélek szólt és még ma is emlékszem a szavakra, amit hallottam belülről az ő hangján: „Csak bízd rám magad!”

Már nem érdekelt, mi történik körülöttem. Mintha minden átértékelődött volna. Ő és a vele való kapcsolatom lett a legfontosabb.

Talán megértettem valamit a feni szavakból...

"Megerősítlek..."

"Megerősítlek..." 
(Ézs 41,10). 

Ha szolgálnunk vagy szenvednünk kell, összeszedjük minden erőnket, mégis úgy találjuk, hogy ez kevesebb, mint gondoltuk, és kevesebb, mint amennyire szükségünk lenne. De amíg olyan ígéretünk van, mint ez a fenti Ige, amelyre valóban építhetünk, ne csüggedjünk, mert ez biztosít minket arról, hogy megkapjuk mindazt, amire szükségünk van. Isten ereje kimeríthetetlen; és ezt az erőt velünk is közölheti; és megígérte, hogy közölni is fogja. Lelkünk tápláléka, szívünk gyógyítója szeretne lenni, és így akar erőt adni nekünk. Kimondhatatlan, mennyi erőt tud adni Isten az embernek. Ha megkapjuk ezt az erőt, emberi gyöngeségünk nem akadály többé.

Emlékszünk még életünknek munkákkal és próbatételekkel terhes időszakaira, amikor olyan rendkívüli erőt nyertünk, hogy magunk is álmélkodtunk rajta? Veszély közepette tudtunk nyugodtak lenni, gyászban elcsöndesedni, rágalmazások tüzében is megállni, betegséget békén tűrni. Valóban úgy van az, hogy amikor váratlan próbatételek érnek bennünket, Isten különösen nagy erőt ad elhordozásához. Szinte kilépünk gyarló önmagunkból. A gyávák bátrak lesznek, a balgáknak bölcsesség adatik, a hallgatagok abban az órában megkapják, hogy mit kell mondjanak. Tulajdon gyöngeségem megrémít, de Isten ígérete felbátorít.

"Uram, erősíts meg engem a te ígéreted szerint!"
 (Zsolt. 119,25)