"Aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban."

"Aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban."

(2. Kor. 1: 4)

Nincs olyan nagy baj, amely érhetne minket, s amelyben Isten ne tudna megvigasztalni, vagy átvezetni rajta. Egyetlen tehernek sem kell maga alá gyűrnie, semmilyen gyásznak sem kell lebénítania, és egyetlen üldöztetésnek sem kell azt eredményeznie, hogy feladd, ha a minden vigasztalás Istene az, aki veled van. Jézus megígérte tanítványainak, hogy velük lesz az idők végéig: ez a Szentlélek folytonos szolgálata, akit Jézus Vigasztalóként mutatott be.

Ő FELEMEL, AMIKOR MAGAD ALATT VAGY, BÁTORÍT, AMIKOR ELCSÜGGEDSZ, és BIZTOS HELYRE VEZET, AMIKOR VESZÉLYBEN VAGY. Nem az a kérdés, hogy segíthet-e Isten rajtad, hanem az, hogy RÁBÍZOD-E MAGAD AZ Ő KEZEIRE. EZT JELENTI A BIZALOM: ISTENBE VETETT HIT, AMI VIGASZTALÁST AD A NYUGTALAN LÉLEKNEK.

Forrás

Igazgyöngyök - A megújuló kegyelemből - A menny gazdagságából

ITM Kiadó

 

"Teljes nyíltsággal szólunk."

"Teljes nyíltsággal szólunk." 

( 2. Kor. 3 : 12 )

Vannak idők, amikor fel kell hagynunk az ékes szóvirágokkal és a színes illusztrációkkal, és olyan egyszerűvé, világossá kell tennünk az evangélium üzenetét, amennyire csak lehet: Krisztus meghalt a mi bűneinkért, eltemették és a harmadik napon feltámadt. Jézus - a győztes megváltó - él. Bárki segítségül hívja, átéli a bűnbocsánatot, bizonyságot nyer az örök élet és reménységet a mennyország felől. Ez a reménység indította az apostolt a fenti szavakra. Csak akkor tudunk erővel és szenvedéllyel tanúskodni, ha a menny bizonyságának fénye erősen ragyog bennünk. Az egyszerű és világos beszédet pedig szent élet, mások iránti mély szeretet és gondolkodás kíséri.

Mi nem önmagunkat, hanem Krisztust hirdetjük minden beszédünkkel és cselekedetünkkel. 

Forrás

Igazgyöngyök - A keskeny úton

ITM Kiadó

“A mi levelünk ti vagytok, beírva a mi szívünkbe, amelyet ismer és olvas minden ember.”

 

“A mi levelünk ti vagytok, beírva a mi szívünkbe, amelyet ismer és olvas minden ember.” 
(2. Korinthus 3,2)

Mindig szívdobogtató egy levél, hogy mi minden lehet benne, mennyi jó és mennyi nehéz dolog. A Biblia itt az embert nevezi levélnek. “Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok.” Kinek a levele vagy? Mindenki levél, csak az a kérdés, ki írt a szívedbe, az életedbe? Veszélyes dolog, ha bárkit engedünk beleírni. A levélen nem látszik át, hogy mit írnak benne, de a testünkön átragyog a tartalom. Vigyázz, mert ismer és olvas minden ember. Az ember azzal levelezik, akitől messzire került. Amikor az Isten már nem szólhatott az emberhez, akkor küldte a mennyei levelet. Jézus Krisztus Isten levele. A borítékon át- meg átárad Isten szeretete, tisztasága. Tömegek mentek Jézushoz, az egész lénye, szentsége vonzott. A levél akkor olvasható igazán, ha feltépik a borítékot. Nem tudom, téged, mint levelet, téptek-e már fel? Tökéletesen mindegy, durván tépik-e fel vagy szépen. Bár látnád most, az egyetlen levelet hogyan tépték a Gecsemánétól a Golgotáig, és hogy a kereszten mi jött ki ebből a levélből. “Atyám, bocsáss meg nekik!” Szeretett, akárhogyan is tépték. Még a vak százados is látta: “Bizony, Isten Fia volt!” Még a lator is látta és kérte: “Uram, emlékezzél meg rólam!” Láttad-e Őt úgy, mint Isten szerelmes levelét?! “Úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő Egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Vajon elér-e hozzád ma Isten szeretete? Bár a környezetedben is olvashatna, és ismerhetne minden ember. Istennek az a célja életeddel, hogy mások számára Jézushoz vonzó levéllé lehess!

Forrás

Trausch Liza néni nyomán

"Tehát mindenkor bizakodunk, és tudjuk ...."

"Tehát mindenkor bizakodunk, és tudjuk, hogy amíg a testben lakunk,

 távol lakunk az Úrtól; mert hitben járunk, nem látásban."

 (2.Kor. 5,6-7)

Böjti biztatás

Szeretjük a jól láthatót s a jól átláthatót. A világos gondolatmenetet s a tiszta helyzeteket. Pedig olykor íze van a ködnek, melege a tűz lángjának, ereje a meghitt beszélgetésnek is. Sőt sajátos üzenete a lucskos cipőnek és a csatakos arcoknak is. Vágyunk a szikrázó napsütésre, a hó fehérjére, de itthon kell érezni magunkat a borús ég alatt a szmogban is, szót kell érteni a problémák közepette, és csendet találni a könnyek fájdalmának is.
Jézus életét végigkísérte a meg nem értés árnya. Sokan hittek benne. De sokan voltak olyanok is, akik nem vették a fáradságot vagy a bátorságot, hogy ne csak a szem előtt lévőkre tekintsenek: gyanakodtak, s a világos, az egyértelmű jegyében elutasították a szem számára láthatatlan titkot, Isten alig felfogható, mindenkit felvállaló bűnbocsátó szeretetét. Böjti énekünk így panaszolja: "Nem látták benned, csak az ács fiát..." "Nem ismerték fel, bűnünk hordozod: / Világ reményét, üdvét Te hozod..." "Nem vették észre átfúrt kezeden: / Teremtő kéz az, gyógyít véresen..." Csak a szem előtt lévőkre tekintettek, s elsiklottak a lényeg felett, sőt hagyták azt elsikkadni.
Nem ismeretlen számunkra sem ez a sok mindent praktikusan leegyszerűsítő, de a lényeget elvétő viselkedés. Talán mi magunk is hajlamosak vagyunk rá... Még akkor is, ha saját életünkben kellene felismernünk a hozzánk érkező Isten látogatását, személyünkre szabott üzenetét. Olykor bánat vagy tragédiák felkiáltójele kell hozzá, hogy újra ne csak a szemünkkel akarjunk látni, de szívünkkel és főleg a hitünkkel.
A böjti ide ajándékaként igék sora nyitogathatja hitünket az érkező Király előtt. Hogy megtanuljuk hinni a most-ban is Isten határtalan, korlátlan és legyőzhetetlen szeretetének perspektíváját. Hogy ajándékként s lehetőségként éljük meg mindazt, ami most adatik: üzenet, kihívás, akadály, testvér, munkatárs. Szeretettel. Ami - vagy inkább aki - megszelídíti és megáldja a most-ot.
Hitben járunk, nem látásban. Higgyük hát és éljük az igét Istenben bízva!
"Tisztíts meg teljesen, szentelj meg, hadd legyen / Fényedből fénysugár az életem, / Míg a homályon át a lelkem otthonát, / Világosságodat elérhetem!"
 (EÉ 389,4)

Forrás
 Lelki útravaló a mai napra

"Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság."

"Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság." 

(2.Ko.r 3,17b)

A hívő élet, a Jézus Krisztus követése mindig kényszer nélküli élet. Ahol kényszerek vannak, ott már nincs az Úr lelke.
Szabad vagy-e már a kívánságok rabságától? Ne kívánd azt, ami a másé! Nem csak anyagi dolgokra gondolok. Lehet kívánni a másik ember szolgálatát, kegyelmi ajándékát. Nem annyit jelent, hogy nem kívánom, tudom kívánni, de van lehetőségem arra, hogy ne kívánjam, mert szabad vagyok. Sokféle formája van a kívánság bűnének. A testem szolgasága is bűnre kötelez. A has szeretete, a lustaság kívánsága, a kényelemszeretet. Olyan jó, amit a Római levél mond, hogy nem vagyunk adósai a testnek.
Sok hívő embernek "törvényszaga" van. Kellemetlen levegő: ezt nem szabad, azt nem szabad. Akit még ez leng körül, nem szabadult meg a törvény szolgasága alól. Sok minden, amit törvényből teszek, nem jó másra, csak a test hízlalására. Ez a test dicsekedése, és rögtön a másik ember ítélése is. Ahogy törvénnyé tettem, már ítélem a másik embert, ha nem úgy csinálja, mint én.
Rettenetes, ha Isten hívő gyermekei újra alákerülnek a törvénynek, holott egyszer már megszabadultak. A törvény a személyes kapcsolat helyettesítője. Neked nem törvényre van szükséged, hanem Krisztusra. Szabadulj fel az elvek alól. Amit neked mond az Úr, azt ne vonatkoztasd másokra. Amíg ez az elvszerű levegő vesz körül, addig a körülötted élők nem Jézussal, hanem egy hívő szabállyal találkoznak. Jézus egy Vele kapcsolatban levő, Vele járó, szabad, boldog emberré akar tenni. Olyanná, aki Ura irányítása alatt teljes szabadságban él.

Forrás:

Trausch Liza 

"...BESZÉDED MEGELEVENÍT..."

"...'Sötétségből világosság ragyogjon fel', ő gyújtott világosságot szívünkben ..."

" Ezért tehát, mivel ilyen szolgálatban állunk, minthogy irgalmat nyertünk, nem csüggedünk el, hanem elvetjük a szégyenletes titkos bűnöket; nem járunk ravaszságban, nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt. Ha pedig nem elég világos a mi evangéliumunk, csak azok számára nem világos, akik elvesznek. Ezeknek a gondolkozását e világ istene megvakította, mert hitetlenek, és így nem látják meg a Krisztus dicsőségéről szóló evangéliumvilágosságát, aki az Isten képmása. Mert nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, önmagunkat pedig mint szolgáitokat Jézusért. Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán. Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak." 

(2 Korinthus 4,1-7)

Az evangélium mint Isten kegyelmes cselekedetének híre felszabadító erejű üzenetet hordoz. Tájékoztatja az embert egyéni esélyeiről, azaz éppen arról, hogy emberi érdemei alapján nincs esélye az üdvösségre. Ugyanakkor érthetővé teszi azt is, hogy Krisztus közbenjáró áldozata árán Isten megengesztelődött a bűnös ember iránt, aminek eredményeként mégis van esélye, van hatalmas lehetősége lelke üdvösségére. Az evangéliumnak ez a munkája világosságot hoz a szívbe, egyszersmind átformálja az emberi gondolkodást, a gondolkodás megváltozásával megváltoztatja a jelenvalókhoz és az isteni dolgokhoz való viszonyulást is. Olyanná tesz, mint a reflektor fényében álló előadó. Másként viselkedik az az ember, aki sötétségben van, és másként az, akire fényszórók kévéje vetődik. Az ilyen ember tudja, hogy állandóan látható minden mozdulata. Még a gondolatát is elveti annak, hogy titkos bűnöket kövessen el. Elveti a képmutatást és a felszínes értékek hajszolását. Ez a "világosságban járás" lelki éberségben tart, és ránevel arra, hogy minden gondolatunk hozzá méltó legyen, és minden tettünket Isten tetszésére tegyük, mert tudjuk: "körülragyog és szívünkbe világít" az evangélium. 

( Lukács Tamás )