A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pálya. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pálya. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. július 2.

" ... tegyünk le minden ránk nehezedő terhet ..."



„…mi is, akiket a bizonyságtevőknek 
 akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező  bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk pályát” 
(Zsid12,1)

A versenypályán vannak akadályok, amelyek megterhelnek bennünket. Valójában ártatlannak látszanak, mégis gátolnak az előrejutásban.
Ilyenek lehetnek:
– az anyagi javak hajszolása egy sokkal jobb életmód megteremtéséért;
– a rendezetlen családi kötelékek, amelyek akadályozhatnak az Úrért végzett munkában;
– a kényelemszeretet, amely megakadályoz abban, hogy nehéz feladatokat vállaljunk;
– a készség hiánya, amit azzal akarunk megmagyarázni, hogy a kapott feladathoz nincs elég tehetségünk, elhivatásunk;
– a nagyravágyás, a siker túlzó értékelése,
– vagy jöhet az akadály éppen „jó barát”-ként, aki csupán segítő szándékból eltereli a lényegről a figyelmet.
Jó példa erre az az eset, amikor az Úr Jézus arról beszélt, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat szenvednie, és meg fogják ölni, de harmadnap fel fog támadni. Ekkor Péter magához vonta Őt, és feddeni kezdte: 
„Isten mentsen, Uram, ez nem történhet meg veled!” 
(Máté 16,22)

Forrás
Vetés és Aratás

2019. október 24.

"Félretéve minden akadályt és behálózó bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdőpályát, nézvén a hit elkezdőjére és bevégzőjére, Jézusra."



"Félretéve minden akadályt és behálózó bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdőpályát, nézvén a hit elkezdőjére és bevégzőjére, Jézusra." 
(Zsid 12,1-2).

"....Jézus mindezt világosan előre megmondta. Állandósul a hazugság, s egyre nagyobb erővel hat a világ csábítása, hogy a gonoszra vigyen minél többeket. Egyre jobban gúnyolják azokat, akik ragaszkodnak Isten igéjéhez és az Úr Jézushoz. De mindez minket ne ingasson meg, hanem az Ő ígéreteire épülő reménységben legyünk bizonyosak. Mert mi tudjuk, hogy Ő egyszer megjelenik, és akkor véget vet minden hazugságnak, aljasságnak, nélkülözésnek, keserűségnek, és kiderül, hogy az igazság, a szép és a jó mégis erősebb, mert Jézus erősebb. Ezért a legsötétebb éjszakában is, a tomboló viharok között is, Őreá nézzünk.


2013. június 28.

"... állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát."



"Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát..."
(Zsid.12 : 1)

"Mi a cél?

A Biblia arra tanít minket, hogy ez a bizonyos cél egy élő személy, maga Jézus Krisztus. A keresztyén ember Krisztust akarja egyre jobban megismerni, mert tudja, hogy a vele való közösségben kapja vissza mindazt, amit elveszítettünk, amikor Isten ellen fellázadtunk. A Krisztussal való közösség adja vissza azt, amit Baranyi Ferenc így fogalmazott: "Mi életté tenné a létet."
Mert Jézus nélkül maradt nekünk a puszta lét. Sokszor mi magunk is keserű legyintés kíséretében azt mondjuk: nem élet ez. Nem vesszük komolyan, hogy milyen igazat mondunk. Ugyan így nem veszik komolyan sokan azt, hogy amit Jézus mond, az is igaz: "Én vagyok az élet..." Aki vele kapcsolatba kerül, az kap vissza mindent, ami nélkül szűkölködünk. Azt a biztonságot, azt a bőséget, azt a békességet, azt a boldogságot, amire Isten az embert teremtette. Értelmes élete annak lesz, aki Jézussal közösségre jut. Az értelmes ember pedig értelmes életet szeretne élni."


2013. június 27.

„Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére!”



„Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére!”
 (Zsid.12 : 2)

Amikor a tanítványok a megdicsőülés hegyén voltak, csodálatos látomásban volt részük, azután az eltűnt előlük, és nem láttak mást, csak Jézust egyedül... (Máté 17,1-8)
Az Úr „futópályája” az engedelmesség, a szenvedések és a győzelmek útja volt. Elindult a mennyből Betlehemig, onnan a Gecsemáné kertig, onnan a Golgotára, és feltámadása után a dicsőségbe. Most ott van az Atyánál, hogy közbenjárjon értünk, az övéiért, akiknek elkészítette a helyet, és akikért el fog jönni.
Most még itt vagyunk, hogy fussuk a pályánkat, az évet, az éveket… A kérdés az, hogyan futunk ezen a versenypályán.
Látjuk a célt? És a győzelem? Az is lehetséges, de csak egyedül Ővele, Őbenne, Őáltala, mert…: „Meg van írva!”

Forrás
Vetés és Aratás

2013. június 23.

„…szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek”



„…szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek”
 (Róm. 12,1)

A pályán futni és győzni nem könnyű. Ez együtt jár sok gyakorlással, önuralommal, egy önmegtartóztató élettel. Ezt csak teljes odaadással lehet: 
„…szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek”
 (Róm 12,1).
Mindenkinek a saját pályáját kell futnia, és nem mindegy, hogy hogyan teszi. Egyszer egy versenyző kijelentette az edzőjének, hogyha eszik, iszik, szórakozik, attól még tud küzdeni a pályán.
Az edző erre így válaszolt: „Igen, de győzni nem fogsz!”
„… Úgy fussatok, hogy elnyerjétek (a koszorút)!” 
(1 Kor 9,24)

Forrás
Vetés és Aratás