"És eljegyezlek téged magamnak örökre ..."

"És eljegyezlek téged magamnak örökre, és pedig igazsággal és ítélettel, kegyelemmel (szeretettel) és irgalommal jegyezlek el. Bizony, hittel jegyezlek el téged magamnak, és megismered az Urat."

( Hóseás 2,18-19 )  

   Az Úr jegyesének lenni: micsoda tisztesség és öröm ez! Testvérem,  valóban tiéd Krisztus úgy, hogy kegyelmével téged is eljegyzett? Ha  igen, vésd a szívedbe, hogy ez örök érvényű eljegyzés volt. Ő soha nem bontja fel a jegyességet azzal, akit egyszer ezzel a kötelékkel magához kötött.

   Az Úr háromszor ismétli: „Eljegyezlek", és súlyos szavakkal erősíti meg ezt az eljegyzést. „Igazsággal", tehát ez a szövetség teljesen jogos, törvényes, senki sem teheti érvénytelenné. „Ítélettel", tehát bírói végzés szentesíti ezt a szövetséget: senki nem tekintheti elhamarkodott lépésnek, vagy tévedésnek. „Szeretettel", tehát a szövetség alapja a szeretet, mert anélkül az eljegyzés rabszolgaságot jelentene, nem boldogságot. „Irgalommal", amely megsokszorozódik, és beragyogja ezt a drága, szent kapcsolatot.

   Végül a „hit ajándékával", hűséggel, ami ezt az eljegyzést egyáltalán lehetővé teszi.

A Spurgeon féle fordításban a kegyelem szó helyett a szeretet szó szerepel.

"Ne bánkódjatok, mert az Úr előtt való öröm erőt ad nektek!"

"Ne bánkódjatok, mert az Úr előtt való öröm erőt ad nektek!"

( Nehémiás 8 : 10 )

Ha van megindító fejezete a Bibliának, akkor a Nehémiás 8. és 9. fejezete az! Isten népének második hulláma Nehémiás vezetésével visszatér, és az újrakezdés egyik fontos pillanata az, amikor a papok és léviták felolvassák Isten törvényét azelőtt a nép előtt, amelyik egy emberként gyűlik az Úr elé. A nép szívében visszhangra talán Isten igéje, sírva törnek össze bűneik súlya alatt. A nép vezetői azonban arra buzdítják őket, hogy bánat és önmarcangolás helyett, örvendezzenek az Úr előtt. Mert a bűnbánatnak és az bocsánat feletti örömnek is ideje van. Ezek a bibliai fejezetek egy csodálatos ébredés történetét írják le! Hívő emberként azzal a reménységgel állunk, hogy Isten igéje és Szentlelke által ma is munkálkodik bennünk, és azok szívében, akiket Ő meg akar találni!

( Szabó J. Róbert )

"…igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése."

"…igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése."

( Jakab 5: 16 )

Az imádkozás azonban még ennél is több. A Szentírás nem csak arról tanít, milyen gyakran és hogyan szólítsuk meg Istent, hanem arról is, mit mondjunk neki. Ezen a ponton is , sok tanulnivalónk van: imáinknak egyre inkább változni kell abban, hogy azt kérjük, amelyek leginkább kedvesek Neki.

( Szabó Péter András )

"Odament azért Jézus, vette a kenyeret és adta nekik, hasonlóképpen a halat is"

"Odament azért Jézus, vette a kenyeret és adta nekik, 

hasonlóképpen a halat is"

 ( János 21,13 )

Ilyen a szeretet:
jön - nem várja, hogy mi menjünk hozzá...
ad - nem kapni akar,
ad - ha nem érdemeljük meg, akkor is...

Ha a mi Urunk "vette a kenyeret és nekik adta" - Önmagát adja... 
Ámen

( Dr. Apostol Imre - János evangéliuma Igehirdetések )

„Szeretlek benneteket…”

„Szeretlek benneteket…”

( Malakiás 1,2/a )

Malakiás könyve is úgy kezdődött, hogy Isten a kemény szavak előtt ezt mondja:„Szeretlek benneteket…” {Malakiás 1,2a.} Nem múlt időben szól, hanem úgy, hogy azt mondja: én ugyanúgy szeretlek benneteket, mint régen. Szeretetem nem változott meg irántatok. Pedig a nép már régen nem szerette az őt szerető Istent.

( Szabó J. Róbert )

"Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok"

"Minden gondotokat őreá vessétek, 

mert neki gondja van rátok" 

(1 Péter 5:7) 

"Egy fejlődésben elmaradt gyermek, akinek nehéz terhet kellett cipelnie, megkérdezett egy kocsist, hogy szabad-e üres kocsijára felülnie. Miután engedélyt kapott, kosarával együtt a kocsira szállt; kosarát azonban továbbra is a hátán tartotta, mivel azt gondolta, hogy a lónak úgy könnyebb. 
Nevetünk együgyüségén. De hányszor követjük el mi is ugyanazt az ostobaságot? Azt mondjuk, hogy az Úr Jézusra vetettük terhünket, de tovább is mi visszük, mintha az Úr képtelen volna bennünket és terhünket egyszerre hordozni. 

Nagyon fontos lecke Isten országa munkásai számára az, hogy minden igaz munka elsősorban az Úr ügye, és csak másodsorban a mienk. 
A mi részünkről minden gond először is bizalmatlanság Isten iránt, másodszor titkos önhittség, mely elfelejti, hogy az Úr mindig Úr marad, és mindenki más csak az Ő eszköze." 

( Arthur T. Pierson )

"Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága!"

"Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága!" 

( Zsoltárok 119,105 )

Isten sokszor enged bennünket a határainkra. Olyan élethelyzetekbe, amelyek megpróbálnak bennünket, bizalmunkat. Ezek a helyzetek arra tanítanak, hogy nincsen más kapaszkodónk, mint Isten, és nincsen más világosságunk, mint az Úr igéje. A mécses nem reflektor, pislákoló fényénél legfeljebb a következő lépést látja az ember. De ennyi elég is ahhoz, mert ha látnánk talán az egész előttünk álló utat, megrettennénk, és talán visszafordulnánk. Vajon Isten szava lehet-e még a te életednek világossága?

( Szabó J. Róbert )