"Akik az Úrban bíznak."

"Akik az Úrban bíznak."

(Ézsaiás 40: 31)

A reménység képessé tesz arra, hogy szembenézzünk a jövővel: bizonyossá tesz afelől, hogy a dolgok jóra fordulnak, hogy imádságainkra válasz érkezik, és végül minden jól alakul. Az Úrba vetett bizalom sohasem szégyenít meg. Figyeljünk meg ezek áldását:

- ereje megújul,

- futnak, és nem lankadnak meg,

- járnak, és nem fáradnak el.

Ha megújulásra van szükséged, kiálts az Úrhoz. Ha erőtöbbletre van szükséged ahhoz a különleges erőfeszítéshez, amit elvárnak tőled - az Úrtól fog érkezni. amikor utadon csigalépésben kell haladnod, az Úr képessé tesz arra, hogy kitartással haladj, és közben ne fáradj el. Légy azok közt, akik az Úrban remélnek, bíznak és pihennek.

Forrás

Igazgyöngyök - A megújuló kegyelemből - A menny gazdagságából

ITM Kiadó

"Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal."

"Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal."

 (Kolossé 3:1)

Jézus feltámadása egyedi eset volt. Erről a hírről először néhány nő vett tudomást, akik mentek, hogy megkenjék Jézus testét, majd a tanítványok  egy kisebb csoportja.

Ők és aztán többen a világon megtapasztalták, hogy Jézus feltámadása az ő feltámadásuk is, mert Krisztussal együtt ők is feltámadtak. Jézus keresztre feszítése és halála grafikusan szemlélteti azt, hogy bűneink miként lettek  megbocsátva. Testének eltemetése jelzi az óember végét és felkészít bennünket arra, hogy Krisztussal  egy új életre támadjunk fel. 

Ettől kezdve kereshetjük az odafelvalókat és a mennyei dolgokkal törődtünk. 

Jézus követői a jelenben meg vannak váltva, és feltámadtak Krisztussal. Ezt kell bemutatnunk új vágyainkkal és életvitelünkkel.

Forrás

Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról

ITM Kiadó.

"Semmiért se aggódjatok."

"Semmiért se aggódjatok." 

(Filippi 4:6)

Pál itt egy nagyon nehéz feladat elé állítja olvasóit. Vajon elkerülhetjük az aggodalmaskodás érzését? 

Abból, amit itt Pál apostol leveléből olvasunk, úgy tűnik, hogy neki sikerült. Őt biztosan érdekelte mások jóléte, törődött és komolyan imádkozott a különböző helyzetekben, amelyekbe belekerült.

Mindemellett békessége volt, mert bizodalmát az Úrba vetette. Olyan békessége, ami minden értelemet felülmúlt. Amikor azt mondta a Filippiben élő hívőknek, hogy semmiért ne aggódjanak, bizonyosak lehetünk, hogy az ő szívében békesség volt.

Minél jobban az Úrra hagyatkozunk és benne bízunk, annál kevésbé aggodalmaskodunk. Félelmünk elvész az ő irántunk való gondoskodásában.

Forrás:

Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról

ITM Kiadó.

"De én...."

"De én...." 

(Mikeás 7:7)

Mikeás veszélyes időkben élt. Az őt körülvevő társadalom összeomlóban volt. A hatalmon lévők között gyakori volt a megvesztegetés, az erkölcsi romlás. Nem lehetett megbízni sem szomszédban, sem barátban, de még a családtagok is egymás ellen fordultak. Nem ismerős ez a kép? Mikeás azonban határozottan nemet mond minden rossznak. Nekünk is meg kell hoznunk a saját döntésünket.

Nem muszáj a lefelé haladó tömeggel tartanunk. "De én..." - Mikeás ismert egy másik utat. Ahol az emberekben való bizalom tönkrement, megmaradhat az Istenben való bizalom. Mikeás várta a szabadítást, amit Isten megígért az ő népének, és az az ígéret beteljesedett. Ő mai is teljesíti ígéretét. Csak várj az Úrra, a szabadító Istenben reménykedj: Ő meg fog hallgatni téged is.

Forrás:

Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról

ITM Kiadó.

"Azután meglátogatta az Úr Sárát."

"Azután meglátogatta az Úr Sárát." 

(1.Mózes 21.1)

Ugyanez elmondható velünk kapcsolatban is. nem azt kapjuk, amit megérdemlünk, hanem Isten kegyelmét, amire nagy szükségünk van. Sára lázadó, türelmetlen és hitetlen volt abban a tekintetben, hogy neki még gyereke születhet. És az, hogy már jól túlhaladta a gyerekvállalási életkort, még csodálatosabbá tette Istenhozzávaló irgalmasságát.

Isten irgalmassága jóval felülmúlja a mi természetes elvárásainkat. Ő csodálatosan gondoskodik rólunk és utat nyit nekünk, például a szolgálat egy újabb területe felé, eltávolítva azt a hiányosságot, ami éveken át hordoztunk. Az , hogy egy fiúgyermeket, nem jelentette a nehézségek megszűnését, de megmutatta azt, hogy az Úr egy csodákat művelő Isten.

Forrás:

Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról

ITM Kiadó.

"Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget..."

"Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget. 

Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom sokáig. 

Meddig támadtok egyetlen emberre, miért akarjátok mindnyájan megölni? Olyan, mint a düledező fal és a bedőlt kerítés! 

Csak azon tanácskoznak, hogyan taszítsák le a magasból. Hazugságban telik kedvük, szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. (Szela.) 

Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet. 

Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom. Istennél van segítségem és dicsőségem, erős sziklám és oltalmam az Isten. 

Bízzatok benne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk! (Szela.) 

Csak pára az emberek élete, hazug látszat a halandóké. Ha mérlegre kerülnek, a páránál is könnyebb mindegyik. 

Ne bízzatok zsarolt javakban, rablott holmival ne kérkedjetek! Ha gyarapszik is vagyonotok, ne bizakodjatok el! Szólott egyszer az Isten, és ezt a két dolgot értettem meg: Istennél van az erő; nálad van, URam, a szeretet. Te megfizetsz mindenkinek tettei szerint. " 

( 62. Zsoltár) 

   Bizonyára találkoztunk már ezzel a mondattal: „Csak itt, csak most, csak neked és ez vissza nem térő alkalom.” Ha belementünk már egy ilyen akciós hirdetésbe; tudjuk, az vagy öröm volt számunkra vagy üröm. „Ma van az üdvösség napja” (2. Kor 6:2) és „Most, amikor halljátok szavát, ne keményítsétek meg a szíveteket” (Zsolt. 95:7-8) Ezek az igeversek mindig készenlétre irányítják a figyelmünket, hogy öntsük ki szívünket az Úr előtt! Legyen tisztességes és őszinte minden tevékenységünk! Ha kísértés érne, mondjuk: most az egyszer ebből nem engedünk, de máskor sem. Nem engedünk hitünkből és nem megyünk bele fondorlatos cselekedetbe. Akkor sem, ha a körülmények „lovat adnak alánk”, azaz lehetőséget adnak azok elkövetésére.

    Adjuk át Istennek életünket és minden dolgunkat reménységgel, így lesz az életünk a „nyugalom szigete”, azaz az Úrral való kapcsolatunkon áldás. Megnyugszik a lelkünk és megerősödünk a benne való bizalom által. „Jézus, tiszta lényed nézve Lelkünk vágyik az égi fényre Jöjj, a szívünket átadjuk, néked Töltsön el öröm, mennyei béke Világíts, világíts !” 

(Erőm és énekem az Úr. Budapest: Harmat, 2001. 78. ének)

"Boldog ember, aki mindig istenfélő, de a kemény szívű bajba esik."

"Boldog ember, aki mindig istenfélő, de a kemény szívű bajba esik." 

(Példabeszédek 28:14)

Az Úrhoz tartozni boldogság – mai Igénknek ez a legfőbb üzenete. Te is így érzed? Augustinus ókori egyházatya ezt így fogalmazta meg: Ha mindenem van, de Krisztusom nincsen, semmim sincsen. Ha semmim nincsen, de Krisztusom van, mindenem van. Te is így érzed? A múltkor olvastam egy idézetet mely szerint sok ateista szeretne hívő lenni, de egyetlen hívő sem szeretne ateista lenni. Megragadó gondolat…

 Sok ember (mindenki?) keresi a boldogságot. Megtalálni azonban csak az Úrban lehet. Rajta kívül csak kis örömök, boldogságfoszlányok várnak az emberre, Vele azonban teljes öröm és igazi boldogság. Te is így érzed? Ha igen, akkor ne felejts el bizonyságot tenni erről mások előtt!

(Katona Béla)