"Jön már az Úr napja".

"Jön már az Úr napja". 

(Ésaiás 13:9)

Minden nemzedék prófétája továbbította ezt a figyelmeztetést. Szükségünk van nekünk is erre, mert könnyen közömbössé válunk. Közömbösségünk jele pedig az, hogy nem úgy használjuk ki a mai nap óráit, ahogy Isten elgondolja. Az a tudat, hogy az Úr napja eljön, hatással kellene legyen arra, ahogyan élünk ma. Késztetnie kellene bennünket arra, hogy megragadjuk a rendelkezésünkre álló lehetőségeket. Meg kellene szelídítse az amúgy vad és szertelen magaviseletünket.

Életünknek hirdetnie kell ezt az üzenetet. Ez nem egy mogorva vészjelzés, sokkal inkább egy bátorító és ösztönző figyelmeztetés lehet sokak számára, hogy béküljenek ki az Istennel a megváltás által, amit az ő Fiában, Jézusban biztosított. Amint Jézus is bemutatta a tíz szűz példázatában az éjféli kiáltást : "Ime a vőlegény! Jöjjetek a fogadására!"

Forrás

Igazgyöngyök - Amerre az Úr jár  

ITM Kiadó

„…miután türelemmel várt, beteljesült az ígéret”

„…miután türelemmel várt, beteljesült az ígéret”

( Zsid. 6, 15 )

Isten ígéretei változhatatlanok, mert ő sohasem bánja meg ígéreteit. Boldog megtapasztalása lehet ez mindazoknak, akik tudnak türelemmel várni. Korunk embere elfelejtett várni, életét az „add meg, Uram, de most mindjárt” gondolata szövi át. Mindent azonnal akarunk, az érzéseket is, mint amilyen a bizalom és a szeretet. Óriási dolog, ha valaki ebben a rohanó, felpörgetett ritmusú világban tud türelemmel várni, Istenre, az ő ígéreteire.

Zsid. 6,13–20

"Hallgasd meg szavamat reggel, Uram!"

"Hallgasd meg szavamat reggel, Uram!" 

(Zsoltárok 5:4)

Minden reggel várakozással tekintünk az előttünk álló napra, nem tudva, hogy vajon mit tartogat számunkra. Bizonyára  vannak kéréseink, amelyekkel kezdenénk a napot: vannak, akiknek napját az üresség és monotónia fenyegeti, ők kérjék Istent, hogy töltse azt be. Mások nehézségnek ígérkező problémákra számíthatnak, helyzetekre, amelyekkel félnek szembenézni, ezért kérjük bölcsességet és erőt.

Egyesek szívében talán ott lapul a félelem, s az ő kérésük békességért és vigasztalásért száll Isten felé, aztán vannak, akik türelemre és megértésre van szükségük.

Isten napokra osztotta fel az életet, és minden napnak a kezdetét jellemeznie kellene az imádságnak, a dicséretnek és hálaadásnak. Olyan kezdés ez, amit nem fogsz megbánni !

Forrás

Igazgyöngyök - Amerre az Úr jár

ITM Kiadó

"Uram, előtted van minden kívánságom, nincs rejtve előtted sóhajtásom."

"Uram, előtted van minden kívánságom, nincs rejtve előtted sóhajtásom."

( Zsoltárok 38 : 10 )

A szenvedő és bajban lévő ember egyedüli kívánsága, hogy megszabaduljon. A legnagyobb baj a bűn, és elviselhetetlenségig tudja fokozni az általa okozott fájdalmakat (9. v.). A következményei miatt sokan bajban vannak, de kegyelem, amikor a z fáj, hogy rosszat tettem. Szégyenkezem, nem értem magam, bánkódom az elrontott dolgok miatt. Az ellenség ilyenkor szívesen kihasználja a lelkileg gyenge állapotot, és akkor úgy látszik, nincs kiút, csak a veszteség a veszteségre. Lehet, hogy ilyenkor magadba fordulsz. Ne tedd! Ez lenne a veszted! Nehogy elhidd, hogy már az ima sem segít! "Öntsd ki szívedet, mint a vizet, az Úr színe előtt " (Jer.Sir 2,19) Mert van Isten az égben, aki várja, hogy segíthessen. A megfelelő lelkiállapot ilyenkor nem a lázongás, hibáztatás. Hanem az alázatos, hívő szív, ahogy az igeversünk kifejezte. Ha így jössz, megtapasztalod, hogy az Úrnak elmondott kívánságok nála megvannak, és meghallgattatik a felé irányított sóhaj is, ha már nincs erő a szóra.
Ha hozzá jövünk, ez a győzelem kezdete. A folytatása is, mert mi többet úgysem tehetünk, de ő, mivel meghallgatja az övéit, tovább munkálkodik a végső győzelemig. Ma reggel mi a te kívánságod, sóhajod? 

(Kelemen J. Sándor  - Erdély)

2013.

"De van Isten a mennyben."

"De van Isten a mennyben." 

(Dániel 2: 28)

Dániel könnyen kihagyhatta volna ezt a részt a beszédéből. Megadhatta volna a kért magyarázatot, és betudhatta volna magának az érdemet és a dicsőséget. Mégsem ezt tette. A halálos ítéletet kimondták, de Dániel és három barátja nem a királyhoz fordul, hanem Istennel jár közben segítségért.  

Hála, hogy az "Isten a mennyben" jól tudja, "hogy mennek a dolgok" itt a földön. Dániel, miközben a király előtt állt, igyekezett a dicsőséget és az érdemet az Úrnak tulajdonítani. Amikor Isten különös módon felhasznál bennünket, vagy megajándékoz, hogy egy szükséget betöltsünk, könnyűvé válik elfogadni mások elismerését, és engedni, hogy kiemeljenek. Legyünk elővigyázatosak, és siessünk követni Dániel példáját.

Minden dicsőséget adjunk Jézusnak !

Forrás

Igazgyöngyök - A keskeny úton

ITM Kiadó

"Minden útját helyesnek tartja az ember, de az ÚR vizsgálja meg a szíveket."

"Minden útját helyesnek tartja az ember, 
de az ÚR vizsgálja meg a szíveket."  

(Példabeszédek 21:2)

Bármily furcsának tűnik is ez az Ige számunkra, mégis azt mondhatjuk, hogy amelyik utat nem tartjuk helyesnek, azon nem indulunk el. Bár időnként előfordul, hogy azt érezzük, rossz úton járunk, nem kellett volna ebbe az irányba jönni, de csak megyünk tovább. Ha most egyéni, családi, munkahelyi útjainkra gondolunk, kérdezzük meg magunktól: miért is arra megyünk, amerre? Szerintem azért, mert úgy gondoljuk: az a jó irány! Mi, hívő emberek, azonban tudjuk, hogy nem a magunk eszére kell támaszkodjunk, hanem Istenünk vezetésére. Két református ének jut eszembe: „Csak vezess Uram végig és fogd kezem…” „Magad légy az út, melyen lelkem a halálból, életre jut…” Ez utóbbit Jézusról énekeljük. Gyakorlati feladatunk: azt az utat helyesnek tartani, melyen Jézussal járhatunk, melyen Ő vezet. A többi – még ha jónak látszik, akkor is – tévút.

"Olyan a közösségben a csak magára gondoló ember, mint az emberi testben a rákdaganat: ahelyett hogy az egész test életét munkálná, elkezd önálló életet élni."
(Sarkadi Nagy Pál)

"Ha már igy kell lennie, ez tegyétek."

"Ha már igy kell lennie, ez tegyétek."

 (1. Mózes 43:11)

Az életben néha olyan dolgot kell megtennünk, ami önként nem választanánk.

Jákob úgy tudta, hogy József halott, egy vadállat ölte meg, és most Simeon is fogva van tartva Egyiptomban. Ha a jövőben fiainak újabb adag élelmet kell vásárolniuk Egyiptomból, akkor magukkal kell vinniük a kisebbik fiút, Benjamint. Ebben állapodtak meg a kormányfővel. Jákob azt mondta, hogy megtegye azt, amit nem akart.

Isten a mi életünkben is munkálkodik, amint tette azt régen a pátriárkák életében, és biztosak lehetünk abban, hogy ha valami olyat erőltetnek ránk, amit mi nem szeretnénk tenni, Isten azt javunkra tudja változtatni.

Nagy meglepetés érte Jákobot, amikor megtudta, hogy a kormányfő nem más, mint József. Megtapasztalta, hogy Isten munkálkodott.

Forrás

Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról

ITM Kiadó