"Mindenért hálát adjatok ..."

"Mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra." 

(1. Thessz. 5:18)

Neked mennyire van életedben jelen a hálaadás? És kinek adsz hálát? Ez utóbbi kérdés lehet, hogy balgaságnak tűnik, de én hallottam már embert így szólni: Hálát adok a sorsnak… Sajnálni való az, aki így gondolkodik. Segítségre van szüksége…

A hívő ember számára nem kérdéses, hogy van kinek, és van mit megköszönni. Azonban könnyen megfeledkezhetünk az Úrnak való köszönetmondásról. Mint ahogyan a tíz leprás közül, kiket meggyógyított Jézus, csak egy ment vissza hálát adni. Mi a megoldás? Az, ha semmit nem veszel természetesnek életedben, ha mindent és mindenkit Istentől kapott ajándéknak látsz, akkor nemcsak a jó dolgokért, hanem valóban mindenért hálás lehetsz és leszel Istennek!

Forrás

Napi Ige és Gondolat - 2010.

"Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim ... "

"Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, 

és a ti utaitok nem az én utaim - így szól az ÚR."

 (Ézsaiás 55 : 8)

Szerintem többeknek ismerős a következő írás: Isten másfajta mércével mér. Nem fogja azt kérdezni, hogy milyen autód volt, hanem azt, hogy hány embert vittél el vele. Nem fogja megkérdezni, hogy hány négyzetméteres lakásod volt, vagy, hogy hány hálószoba volt a házadban, hanem azt, hogy hogyan nevelted a gyermekeidet, és hogy bántál a családoddal. Nem fogja megkérdezni, hogy milyen márkájú ruhák voltak a szekrényedben, hanem azt, hogy hány embernek adtál belőlük. Nem azt fogja megkérdezni, hogy mennyi volt a fizetésed, hanem azt, hogy mennyit fektettél be belőle Isten Országának építésébe. Nem azt fogja megkérdezni, hogy milyen beosztásban dolgoztál, hanem azt, hogy a munkádat megpróbáltad-e kiválóan és becsületesen végezni. Nem azt fogja megkérdezni, hogy mennyi barátod volt, hanem azt, hogy te hány embernek voltál a barátja. Nem azt fogja megkérdezni, hogy milyen környéken éltél, hanem azt, hogy szeretted-e a szomszédaidat. Nem a politikai nézeteidre vagy a bőröd színére fog rákérdezni, hanem arra, hogy milyen a jellemed. Az Ő gondolatai nem a mi gondolataink, de jó lenne az emberi helyett minél inkább az isteni gondolatokat keresni!

(Katona Béla)

"Istennek minden szava színigaz, pajzsa ő a hozzá menekülőknek."

"Istennek minden szava színigaz, pajzsa ő a hozzá menekülőknek." 

 (Példabeszédek 30:5)

Menekülsz valaki vagy valami elől? A múltad, a bűneid elől futsz? Szeretnél megnyugodni, de nem tudsz? Menekülj az Úrhoz! Ha türelmetlenség, idegesség, aggódás, nyugtalanság jellemez mostanság bármi miatt, akkor az Urat keresd. A hozzá menekülőknek pajzsa ő. Vagyis védelmet nyújt. A védettségben élő ember pedig biztonságban van. Kimondva-kimondatlanul minden ember vágyakozik a biztonságra. Ez megkapható, a mienk lehet. Mindnyájunké. Az Úrban. A tied már? Így élsz? Ha nem, akkor bízz az Úrban, nem ér csalódás! Próbáld meg! Ha igen, akkor boldog vagy, és ne feledd el megosztani ezt másokkal is!

Forrás:

Napi Ige és Gondolat - 2010.

"És ne szabjátok magatokat e világhoz ..."

"És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, 

mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata." 

( Róma 12:2 )

Fájdalommal tölt el, amikor beszélgetek valakivel, és látom, az ösztöne hajtja, és egyszerűen nem mer gondolkodni, mert akkor olyan dolgokkal kellene szembenéznie, amiket nem tud megoldani. Így mennek szét családok, így törnek össze emberek. Ilyenkor olyan szívesen mondanám ki, ha merném: kedves barátom, olyan tucatember vagy a nagy szabadságodban. Nem látod, hogy azt teszed, amit mindenki? Az értelmünknek kell először megújulnia, az viszi majd magával az egész testünket, életünket. Mert az értelmünkkel vagyunk képesek arra, hogy értékrendet állítsunk fel, hogy odaszánjuk magunkat és így tovább. Isten nem tucatembereket teremtett, hanem színes és nagyon különböző gondolatú sokaságot. Ez a sokaság könnyen tucatemberré alakul át, ha elfelejt gondolkodni, és nem szánja oda magát Istennek. Adja a Mindenható, hogy ma, amikor mindenki azt hirdeti, dobd el az agyad, mert úgy egyszerűbb, képesek legyünk megújulni gondolatainkban! Isten gyermekeiként maradjunk különbözőek ebben a tucatemberlétben.

 (Fekete Ágnes)

Forrás 

Napi Ige és Gondolat - 2011.

" ... Az Úrtól jön a szabadítás ..."

" Dávid zsoltára, abból az időből, amikor fia, Absolon elől menekült. Uram, mily sok ellenségem van, mily sokan támadnak rám! Sokan mondják rólam: Nem segít rajta Isten! (Szela.) De te, Uram, pajzsom vagy nekem, dicsőségem, aki fölemeled fejem. Hangosan kiáltok az Úrhoz, és ő meghallgat szent hegyén. (Szela.) Lefekszem, alszom és fölébredek, mert az Úr támogat engem. Nem félek a sokezernyi néptől, amely körülvett engem. Állj mellém, Uram, szabadíts meg, Istenem! Hiszen te vered arcul minden ellenségemet, kitördeled a bűnösök fogait! Az Úrtól jön a szabadítás. Legyen áldásod népeden! (Szela.)"
 (Zsoltárok 3: 1-9)

Nagyon örülök a Zsoltárok könyvének, mert azt látom, hogy az írók kitárták őszintén szívüket Isten előtt, bármilyen helyzetbe is kerültek. Vitték kérdéseiket, panaszaikat, hálájukat, elmondták átéléseiket. Mennyei Atyánk ma is várja gyermekeit!
Talán úgy látjuk, hogy egyre több "ellenség" vesz körül. Dávid ellen tör saját fia, és vele együtt jó néhányan. Hallja a gúnyos megjegyzéseket az, aki Góliátot is legyőzte. 
De: "Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta." 
(Zsoltárok 121,2)
Ezután megerősödik benne: "pajzsom vagy nekem, dicsőségem, aki fölemeled fejem." Testvérem, keménynyakúan, dacosan leszeged fejed, vagy hagyod, hogy Isten felemelje? Lehet hozzá kiáltani hangosan, halkan szólni, vagy csak sóhajtani. Végezheted napi teendőidet az Úr támogatásával. Ne félj, még ha egyedül vagy is! Kérd Isten szabadítását, bízd az Úrra a bosszúállást! Inkább légy közbenjáró, imádkozz "ellenségeid" megtéréséért...
El fog jönni a szabadulás. Legyen ma is áldása rajtunk!
"Az Úr őrizőm, pajzsom és szabadítóm! Miért félnék?"

( T. Beke László )

"A szeretetben nincs félelem ..."

"A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; 

mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, 

nem lett tökéletessé a szeretetben."

 (1.János 4:18)

A teljes szeretet kiűzi a félelmet? Nekem az jutott eszembe, hogy vajon a gyermekek mit szoktak csinálni olyankor, amikor félnek? A néhány esztendős gyermek mit szokott olyankor tenni? Odaszalad a szülőhöz és megöleli. Szeretne egy biztonságos pontot az életében, és ez a szülő. Tulajdonképpen nekünk is megvan ez a biztonság, mondom felnőtt emberként, hiszen Isten gyermekei vagyunk, és ha van bennünk félelem, kétség, ha gondok gyötörnek, nyomorúságok lehúznak, akkor mi is ezt kell, hogy tegyük: keressük a mi Mennyei Atyánkat, hiszen Ő meg tud nyugtatni az Ő szeretete, ki tudja űzni minden félelmünket. Jóval kevesebb félelem lehetne életünkben, ha sikerülne komolyan venni Istenhez való közeledésünk áldásait, és ha bíznánk az Úrban teljes szívvel! Minél több félelemmentes napot, órát kívánok neked!

„Jó az Úr mindenki iránt, és könyörületes minden teremtményéhez.”

„Jó az Úr mindenki iránt, és könyörületes minden teremtményéhez.”

( Zsoltár 145.9 )

Próbáltad már? Jónak lenni mindenkivel. És mondd, hogy ment? Nem zavarodtál össze a végén? Mindig tudtad, hogy amit teszel, az senkinek sem lesz rossz? Nem fogja sérteni az ellenérdekelteket sem? Meg tudtad határozni, mi az, ami mindenki javára válik?

Voltál már jó azokhoz, akik bántottak, akik nem érdemelték meg? Mit tudtál tenni azokért, akik látni sem akartak, akik elfordultak, ha rájuk néztél? Felül tudtál emelkedni az érzéseiden? Leküzdötted a sértettséget, a megvetést, az utálatot, a haragot és a bosszúvágyat?

Voltál már könyörületes, irgalmas azokhoz is, akik nem akartak változtatni semmin, csak várták a sült galambot? Hogy dolgoztad fel, hogy vannak emberek, akik önsorsukat rontják meg szüntelen? Nem gondoltad, hogy tovább kéne állnod, inkább azokhoz kellene fordulnod, akik érdemesek rá? Nem gondolod, hogy ebbe nagyon bele lehet fáradni?

Igen, mindez megtörtént már. Emberből vagyok. De erőt ad, hogy nem az a jó, amit én annak gondolok, vagy a másik. Hanem amit Isten tesz. És Ő sem attól jó, hogy elvárásaim szerint, hanem azért, mert üdvösségemért cselekszik. Így én is így teszek. És igen, megpróbálom belesűríteni a mindenkibe az ellenségeimet, a nekem rosszat akarókat; és az élhetetlen érdemteleneket is. Nem mindig sikerül, de akkor arra gondolok, én is mindenki voltam, rajtam is könyörült az Isten.

(Restás László) 

Forrás

Reggeli dicséret - 2009.