"Boldogok, akiknek szívűk tiszta, mert ők az Istent meglátják."

"Boldogok, akiknek szívűk tiszta, mert ők az Istent meglátják."

 (Máté 5:8)

Egy református lelkész fogalmazta meg a következőt. Mielőtt lelkész lett volna nagyon jómódú családban élt. Mindene megvolt, amit óhajtott, majd iskolai tanulmányai elvégzése után munkába állt. Mégis azt érezte, hogy nem lehet csak ennyi az élet értelme, hogy bemegyek a munkahelyre, elvégzem a munkát, majd hó végén felveszem a fizetésemet. Családot alapítok és elvagyok. Több kell legyen ettől az élet értelme! Később rájöttem – megtérésem után –, hogy több az élet, mert a boldogság forrása maga az élő Isten!

Testvéreim! Pál apostol ezt írja egyik levelében: a boldog Isten evangéliumát hirdetem. Ha az Isten boldog, akkor ez azt jelenti, hogy bennünket is szeretne boldognak látni. A boldog Isten nem boldogtalan követőket akar magának. Azt akarja Isten, hogy mindnyájan boldogok legyünk. Már itt, a földön! Bevallom nektek őszintén, hogy hibának érzem, hogy mi, lelkészek erről nagyon keveset beszélünk! Talán mi, keresztyén emberek keveset is láttatunk abból, hogy mennyi boldogság van az életünkben. Lehet, hogy kevés is van! Nem elég vonzó a mi hívő életünk azok számára, akik még nem ismerik az Istent! Pedig nagyon sok múlik rajtunk, Krisztus-követőkön, hogy vonzóvá tudjuk-e tenni mások számára is ezt az életformát minden nehézség ellenére! Hiszen keresztje mindenkinek van, de látják-e azt a belső boldogságot, amely a miénk lehet? Ki kell mondani azt a lényeges mondatot, hogy Jézus Krisztus nélkül nincs igazi boldogság!

(Katona Béla)

"Munkatársaim ... ők vigasztaltak engem."

"Munkatársaim ... ők vigasztaltak engem." 

(Kolossé 4:11)

Nyilvánvaló, hogy Pál apostolnak jó kis szolgálócsoportja volt Kolosséban. Munkatársai többek voltak egyszerű kollégáknál, vigasztalást és támaszt nyújtottak egymásnak.

Így kellene ennek lennie minden otthonban, közösségben és gyülekezetben.  A vigasztalásra szükség van, és hol lehetne erre rátalálni máshol, ha nem melletted? Vagy, mint Pál esetében, vigaszt és támaszt lehet nyújtani a sokmérföldnyi távolság ellenére is.

Krisztus tanítványai nem alkalmazottak, bár az Úr kétségkívül a gazdájuk. Ők munkatársak, ezért akik közülük vitát szítanak és nehézséget okoznak, mindnyájukra szégyent hoznak. Krisztus munkatársait olyan szeretet köti össze, amely felülmúl bármit, ami megakadályozná az egymás felé áradó vigasztalást.

Forrás

Igazgyöngyök - A keskeny úton

ITM Kiadó

"Sőt téged is kérlek, hűséges munkatársam, segíts nekik, akik együtt küzdöttek velem az evangéliumért"

"Sőt téged is kérlek, hűséges munkatársam, segíts nekik, akik együtt küzdöttek velem az evangéliumért." 

(Filippi 4:3a)

Nem véletlen, hogy Ádám nem érezte magát jól egyedül még a paradicsomi állapotok közepette sem. Szüksége volt társra. S akkor lett teljessé az élete, amikor Isten hozzáillő segítőtársat adott mellé Éva személyében. 
Azóta is így van ezzel az ember. Társra van szükségünk az életben, a munkában, de még a hitben is. Ezért adta Isten a gyülekezetet, hogy ott éneklő, imádkozó, velünk együtt igét hallgató és igét megtartó társakra leljünk. 
S azért nem érzi jól magát sok-sok ember a földön, mert nincs társa! Társtalan a magánéletében, a munkahelyén, sokan még a családjukban is. Ebből a magányos állapotból hív ki minket hit által az Isten. Aki Atyjára lel a Mindenhatóban, annak embertársa is lesz a földön az Istene mellett. Mindig a szívembe hasít a 38 éve beteg története, aki így vallott Jézusnak: "Nincs emberem.". Ezért nem tudott időben belépni a Betesda tavába, mert nem volt, aki segítsen neki. S Jézus meglátta, rátalált, így lett Istene és lett embere! 
Akinek van Istene, van társa. Az Úr ad mellénk hűséges segítőtársat, munkatársat. Kérjük el Tőle, s adjuk hálát is értük Pál apostollal együtt! 

(Katona Béla)

"Mit csinálsz itt, Illés?"

"Mit csinálsz itt, Illés?" 

(1. Kir. 19:13)

Van alkalom, hogy nem tudjuk megindokolni, miért épp azon a helyen vagyunk, ahol az Úr ránktalál. Úgy tűnik, Illés is rossz lábon állt, s ez bármelyikünkkel megtörténhet.

A hegytető élményét a kiábrándultság völgye követheti. Illésnek bátorsága és hatalma is volt arra, hogy mind lemészárolja a Baál prófétáit, de később életét mentve futásnak eredt, mivel megijedt egy nő fenyegetésétől.

Csak hálát adhatunk Istennek az ő szolgáló angyalaiért, akik szolgálnak felénk, talpra állítanak és megerősödve küldenek vissza a hétköznapokra. Jogos-e az ÚR kérdése feléd: "Mit csinálsz itt?" Isten őszintén érdeklődik szolgái hollétéről. Nem veti el azokat, akik kudarcot vallanak, hanem különleges figyelmet tanúsít irántuk lelki egészségük helyreállítása érdekében.

Forrás:

Igazgyöngyök - A hit ösvényén

ITM Kiadó

"Most azért az Urat féljétek, és Őt szolgáljátok tökéletesen és igazán."

"Most azért az Urat féljétek, és Őt szolgáljátok tökéletesen és igazán." 

(Józsué 24 : 14)

Isten nem akar maga mellett olyan embereket, akik szeszélyesen követik, s csak részidőben szolgálják, amikor éppen kedvük van. A szolgától megköveteltetik a hűség.

Sok minden elvonja a figyelmüket, s ezt jól tudják azok, akik ráléptek a menny felé vezető pályára. Ahhoz, hogy egyenes barázdát szánts, tekintetedet a mező egy távoli pontjára kell szögezned. Ahhoz, hogy hűséges tanítvány légy, tekintetedet Jézusra kell szögezned.

Józsué jó példát mutatott az izraelieknek azzal, hogy évek hosszú során hűségesnek bizonyult, de a népek személyesen kellett döntést hoznia és elköteleznie magát. Ez az, ami most a figyelmünket követeli. Az állhatatlannak el kell döntenie, hogy hűségessé válik, akik pedig még nem szánták oda életüket Krisztusnak, meg kell tenniük.

Forrás

Igazgyöngyök - Amerre az Úr jár

ITM Kiadó

"Ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! ..."

"Ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást. "
(János 13:34-35) 

Mi a szeretet? Sokan sok mindent mondtak már róla. Legnagyszerűbb, ahogyan 

Jézus megélte és a világ elé tárta. Nekünk ezt kell a hétköznapi életünkben  felmutatni, megvalósítani. 
Lehet a következőképpen is:

- A szeretet az nem a nagy nyilatkozatok, hanem az egyszerű dolgok ok nélküli cselekedetei. 
Vagyis: - Kérsz egy kávét? - Fáradt vagy? - Miben segíthetek? 
- Vagy egy telefonhívás, egy váratlan levél, egy szívből szóló meghívás, egy séta kettesben. 
- Egymásnak minden ok és számítás nélkül megtenni dolgokat! 
- Elfogadni egymást olyannak, amilyen, hallgass a szívedre és ne siess! 
- Nézni egymást, a szív és a lélek szemével. A kimondott szó hazug is lehet, de a szemeink soha nem hazudnak! 
- Egyszerűen együtt lenni, nem csak testileg, hanem lelkileg is: ez a szeretet! Miért kell várni addig, míg meghal valaki, és akkor kimondani azt, hogy "Szeretlek"?

- A szeretet nem bíráskodás, nem kritizálás, és nem ítélkezés. Képesek legyünk azt kimondani: "A te helyedben én sem tudtam volna jobban csinálni" 
- vagy irigység nélkül mondani: "Csodálatos, amit tettél"! 
- Ez ennyire egyszerű, nem bonyolult. De ha szeretet nem lakozik bennünk, mindent elmulasztunk az életben! 
- Akiben szeretet van, és őt is viszont szeretik, az egy kiváltság és annak az élete rendkívüli, annak ragyognak a szemei és a lelke meleget sugároz! 

(Katona Béla)

"Tehát mindenkor bizakodunk, és tudjuk ...."

"Tehát mindenkor bizakodunk, és tudjuk, hogy amíg a testben lakunk,

 távol lakunk az Úrtól; mert hitben járunk, nem látásban."

 (2.Kor. 5,6-7)

Böjti biztatás

Szeretjük a jól láthatót s a jól átláthatót. A világos gondolatmenetet s a tiszta helyzeteket. Pedig olykor íze van a ködnek, melege a tűz lángjának, ereje a meghitt beszélgetésnek is. Sőt sajátos üzenete a lucskos cipőnek és a csatakos arcoknak is. Vágyunk a szikrázó napsütésre, a hó fehérjére, de itthon kell érezni magunkat a borús ég alatt a szmogban is, szót kell érteni a problémák közepette, és csendet találni a könnyek fájdalmának is.
Jézus életét végigkísérte a meg nem értés árnya. Sokan hittek benne. De sokan voltak olyanok is, akik nem vették a fáradságot vagy a bátorságot, hogy ne csak a szem előtt lévőkre tekintsenek: gyanakodtak, s a világos, az egyértelmű jegyében elutasították a szem számára láthatatlan titkot, Isten alig felfogható, mindenkit felvállaló bűnbocsátó szeretetét. Böjti énekünk így panaszolja: "Nem látták benned, csak az ács fiát..." "Nem ismerték fel, bűnünk hordozod: / Világ reményét, üdvét Te hozod..." "Nem vették észre átfúrt kezeden: / Teremtő kéz az, gyógyít véresen..." Csak a szem előtt lévőkre tekintettek, s elsiklottak a lényeg felett, sőt hagyták azt elsikkadni.
Nem ismeretlen számunkra sem ez a sok mindent praktikusan leegyszerűsítő, de a lényeget elvétő viselkedés. Talán mi magunk is hajlamosak vagyunk rá... Még akkor is, ha saját életünkben kellene felismernünk a hozzánk érkező Isten látogatását, személyünkre szabott üzenetét. Olykor bánat vagy tragédiák felkiáltójele kell hozzá, hogy újra ne csak a szemünkkel akarjunk látni, de szívünkkel és főleg a hitünkkel.
A böjti ide ajándékaként igék sora nyitogathatja hitünket az érkező Király előtt. Hogy megtanuljuk hinni a most-ban is Isten határtalan, korlátlan és legyőzhetetlen szeretetének perspektíváját. Hogy ajándékként s lehetőségként éljük meg mindazt, ami most adatik: üzenet, kihívás, akadály, testvér, munkatárs. Szeretettel. Ami - vagy inkább aki - megszelídíti és megáldja a most-ot.
Hitben járunk, nem látásban. Higgyük hát és éljük az igét Istenben bízva!
"Tisztíts meg teljesen, szentelj meg, hadd legyen / Fényedből fénysugár az életem, / Míg a homályon át a lelkem otthonát, / Világosságodat elérhetem!"
 (EÉ 389,4)

Forrás
 Lelki útravaló a mai napra