"Mégis jól tettétek, hogy közösséget vállaltatok velem nyomorúságomban."

"Mégis jól tettétek, hogy közösséget vállaltatok velem nyomorúságomban."

 (Filippi 4:14) 

A mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít mondata után következik mai igénk. Ez azért lényeges, mert Urunk sokszor úgy ad erőt számunkra, hogy küld valakit, valakiket hozzánk. Pál úgy gondolkodott, hogy egyedül is el kell hordozza az igaztalan sérelmeket, szenvednie kell Krisztusért, merítve az Ő erejéből, de örömmel nyugtázta, hogy voltak, akik közösséget vállaltak vele. 

Ha szenvedésben van részünk, akkor gondolkodjunk úgy, mint az apostol: van erőnk Krisztusban elviselni. Ha nem néz rám senki, ha nem jönnek a régi jó lelki társak, barátok, szomszédok, akkor is kapunk erőt felülről. Ha pedig időnként mégis jönnek, meglátogatnak, akkor köszönjük meg az Úrnak is, és nekik is panaszmentesen! 

Milyen sok ember várja, hogy meglátogassuk! Szükséget szenved, műtötték, ágyhoz kötött, vagy másmilyen terheket hordoz: rohanó mindennapjainkban szakítsunk időt arra ezen a héten, hogy egy rég betervezett látogatást elvégezzünk, vagy valakinek örömöt szerzünk személyes megjelenésünkkel! Ez ugyanis azt jelenti, hogy közösséget vállalunk valakivel, annak ellenére, hogy milyen helyzetben van. Pál is örült, hogy nem a bilincseire tekintettek, hanem Jézus szolgáját látták benne azok, akik közösséget vállaltak vele. Lásd meg Isten gyermekét mindenkiben és szerezz örömet, akinek csak tudsz! 

(Katona Béla)

"Ez az örömöm lett teljessé."

"Ez az örömöm lett teljessé." 

(János 3:29)

Amikor Jézus eljött, egyesek azt gondolhatták volna,hogy Keresztelő János a háttérbe lett szorulva. Keresztelő János biztosít arról, hogy ez nem így van. Keresztelő János hivatása az volt, hogy Isten Bárányára mutasson, így Jézus megjelenésével öröme be is teljesedett.

A mások sikerén való öröm saját megvalósításainak is túlragyoghatja. Ezt tapasztalhatják meg például azok, akik valakit Krisztushoz vezetnek.

A tanítvány hivatása, hogy emberhalász legyen, és amikor sikerélménye van ebben, ez örömmel tölti el, és ezzel azonosul Keresztelő Jánossal, aki kész volt félreállni, hogy utat készítsen Jézusnak.

Isten igazi családjának tagjaiként meg kell osztanunk egymás örömét és közösséget kell vállalnunk a fájdalomban is. 

Forrás:

Igazgyöngyök - A hit ösvényén

ITM Kiadó.

"Kegyelmet és dicsőséget ad az Isten."

"Kegyelmet és dicsőséget ad az Isten."

 ( Zsoltárok 84 : 12 )

A kegyelem és a dicsőséges a mennyei Atya két felbecsülhetetlen ajándéka gyermekei számára. A kegyelem a felénk áradó, meg nem érdemelt jóindulat, amely megmentett minket. A kegyelem az Isten szeretetének ajándéka, amely képessé tesz bennünket arra, hogy szembenézzünk ellenségünk, az ördög támadásaival és ellenálljunk ezeknek. A dicsőség pedig az az áldás, amelyben hamarosan részesülni fogunk. Olyan biztos ez, mint a felkelő nap, és oly reménység, amely soha nem szégyenít meg.

A kegyelem a Jézusban bízó lélek dicsősége. A menny a kegyelem dicsősége: a kiteljesedő kegyelemé.

A jelenre és a jövőre vonatkozó ígéret ez. Isten ma kegyelmet és dicsőséget ad, és a holnapra is ezt ígéri. A hitben járás nem más, mint Isten ígéretében való bizalom.

Forrás

Igazgyöngyök - A keskeny úton

ITM Kiadó

„De fölragyog majd az igazság napja számotokra ..."

„De fölragyog majd az igazság napja számotokra, 

akik nevemet félitek, és sugarai gyógyulást hoznak.” 

( Malakiás 3,20 )

Ezúton kívánok nektek sok áldást a mindennapi teendőitekben, erőt a terheitek elhordozásában, gyógyulást a betegeiteknek és a betegeknek, türelmet a nehézségeitek között. Ne felejtsétek el: Istenre mindig számíthatunk!

( Szabó J. Róbert )

"A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető..."

 

"A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató."

(Jakab 3,17)  

Onnan felülről 

Honnan van mindaz, ami körülvesz bennünket? Mi a forrása? És a célja? Bizony a "honnan hova tartunk?" kérdése komoly fejtörést és - valljuk be őszintén - bizonytalanságot okoz mindennapjainkban. Számos helyzetben egyáltalán nem könnyű eldöntenünk: mi a jó és mi a rossz; mi helyes és mi helytelen; mi szolgálja csupán saját érdekünket, és mi másokét is. Ha csak horizontálisan, földi keretek között keressük a választ, sok fájó, talán soha nem gyógyuló csalódást kell átélnünk. Közben pedig még ennél is több csalódást okozunk másoknak! 

Az emberekben felfoghatatlanul sok a harag, a félelem, a bizonytalanság, az önző érdek. Ezek pedig rossz tanácsadók. Ezért a Biblia szava alapján tájékozódó keresztyén ember nem csak horizontálisan lát és gondolkodik. A zsoltáros szavait komolyan véve tekint fölfelé - szemeit a hegyekre emeli (Zsolt 121). Oda, ahol Teremtője lakozik - amint azt már a régiek is vallották és hitték. 

Ugyanakkor azt is hisszük, hogy Isten - mindenhatóságánál fogva - nincs tér és idő fogságába rekesztve. Az összekulcsolt kézben, a lélekben felemelt tekintettel elmondott imában és az arra kapott válaszban is megtapasztaljuk az ő közelségét. Mert a legjobb mindig felülről jön. Attól, aki annyira szeret bennünket, hogy Fiát küldte és adta értünk. Értünk, akik halált érdemelnénk bűneink miatt. Aki elfogadja és befogadja ezt a szeretetet, soha többé nem a földi bölcsességet fogja kívánni, hanem csakis a felülről jövőt, hogy Istennek legyen kedves. Ráadásként pedig megtapasztalja, hogy az emberek viszonyulása is megváltozik. Hisz kétségbeesetten keresi és várja a világ a békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató felebarátot. Légy te is ilyen!

Forrás

Lelki útravaló a mai napra

"Patakokat fakasztott a sziklából."

"Patakokat fakasztott a sziklából." 

(Zsoltárok 78:16)

Semmi sincs keményebb a sziklánál, s nem találhatsz ennél szárazabbat. A puszta, ahova Isten Izráel gyermekeit küldte, tele volt sziklákkal. Úgy tűnt, hogy szomjúságuk halálukat okozza, de meg kellett tanulják, hogy Isten a legszárazabb helyen is tud vizet fakasztani. Az Úr mennyei mannát is küld, amikor nincs földi eledel.

Hasonlóképpen gondoskodik rólad az Úr. Ha a pusztába visz,azért teszi, hogy megtapasztald bőséges ellátását és azután tanúskodj jóságáról. Megtörténhet, hogy nem hoz ki a pusztából, de minden bizonnyal gondodat viseli. A vízáradat, ami a Mózes által megütött sziklából tört fel, Isten nagyságos gondviseléséről beszél.

Forrás

Igazgyöngyök - Amerre az Úr jár

ITM Kiadó

"Egyetlen szó sem veszett el azokból az ígéretekből."

"Egyetlen szó sem veszett el azokból az ígéretekből." 

(Józsué 21:45)

Voltak olyan idők is, amikor minden nagyon kilátástalannak tűnt. Józsué és Káleb hittek Isten ígéreteiben, akkor is, amikor mások kételkedtek az Ígéret földjére való belépésben.

Századok teltek el, amióta Isten először beszélt Ábrahámmal, és Józsué ezt a kijelentést akkor tette, amikor az izráeliták beléptek Kánaánba. Isten ígéretei még mindig igazak. Most már tudjuk, hogy az Izráellel megtörtént dolgok csak árnyékai az eljövendőnek, és az Ő ígéretei akkor jutnak el a kiteljesedésre, amikor Jézus visszajön.

Jelenleg, Jézus által nekünk is szólnak az ő örök ígéretei. Mi is nézhetünk előre az igazság honára, az új égen és új földön örökké tartó Ígéret földjére. Lehet bár az út göröngyös és fárasztó , de az , Aki megígérte, hűséges és nem csap be bennünket.

Forrás:

Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról

ITM Kiadó.