2013. december 28.

"Hogy megismerjétek."



"Hogy megismerjétek."
( Efézus 1: 17 )

Jézus tanítványa számíthat rendkívüli növekedésre a tanulás folyamatában. Figyeld meg, mit kínál Isten azoknak, akik tanulnak ( eljutnak a megismerésre ):
"Az ő felhívásának reménységét."
Krisztusban nagyszerű kilátásaid vannak. Aki elhívott téged, képes meg is tartani, s majd hibátlanul és tökéletesen az Atya elé állítani életutad végén.
"Az ő dicsőségének gazdagságát."
Ha az Úrban vetetted a bizodalmadat az üdvösségedet illetően, örökséged van a mennyben. Ne a jelenlegi ingóságokra nézz, hanem keresd az odafelvalókat! Isten dicsőségének gazdagsága, amely a szentek rendelkezésére áll, szavakkal nem kifejezhető.
"Az ő mérhetetlenül hatalmát rajtunk, hívőkön."
Isten képes téged kivezetni jelenlegi nehézségeinkből, és eloszlatni a szívedből a holnap miatti félelmet. Ha erre van szükség, az egész menny segítségedre siet.

Forrás
Igazgyöngyök - Örök értékek
ITM Kiadó

2013. december 20.

“Dicsérjétek az Urat! …"



“Dicsérjétek az Urat! … 
Minden lélek dicsérje az Urat! Dicsérjétek az Urat!” 
( Zsolt. 150: 1 és 6 )

A Zsoltárok könyvének utolsó darabja a 150. zsoltár. Lehetne tovább húzni, halasztani, énekelni még, s kell is, de nem ott akkor, mert egyszer minden véget ér… egy jó könyv, egy szép történet, még a földi élet is, telik minden, közelít a VÉG felé, mint a 2013-as év, csak napok, órák vannak, percek vannak hátra.

A zsoltárírók befejezik a munkát tehát, de ránk hagyják, hogy énekeljük, imádkozzuk a leírt soraikat, s az utolsó zsoltárban elmondják azt, amit tudni kell neked is: MINDEN LÉLEK DICSÉRJE AZ URAT! Dicsérje, Dicsőítse, Áldja, Magasztalja, Imádja a Teremtő Istent, a Mindenható Urat, az Örökkévalót. Te és én Mindenki…

Sajna az ember, a lélek gyakorta mást tesz: dicséri a másik borát, lovát, dicsőíti saját magát, áldja a szerencséjét, magasztalja a királyt, imádja a gyermekét, unokáját, más feleségét s még sorolhatnám.

Kívánom, veletek ez ne így legyen, hisz karácsony közelít… Ti Isten gyermekeiként dicsérjétek az Atyát, aki Fiában emberré lett értetek, halljátok meg s énekeljétek az angyalok dalát: „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek,” (Luk. 2,14) hogy lehessen e földön békesség, és az emberekhez jó akarat! Ámen!

( Jobb Domokos - Ombod )

Forrás
refszatmar.eu

2013. december 8.

"Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem."



"Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; 
feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem."
( Zsolt. 69: 3 )

"... Testvér, bármilyen sáros fertőben vagy, ha úgy érzed, hogy nem tudok szabadulni a kívánságokból, indulatokból, szennyes gondolatokból, egyetlenegy dolgot tehetsz: kiálts. Hiába harcolsz ellene a magad kis fegyvereivel, elhatározásaival, akarataival. Mondd ki ma este: Uram, nem bírok vele. Akár szórakozás, akár ital, akár szex, akár anyagiasság, akár a nyelved, akár a gondolatvilágod. Kiálts teljes szívedből. Nincs más kiút, mert a bűn erősebb nálad. Jézus várja a kiáltásodat. Ő leszáll utánad a mélybe. Jézus leszállt a mennyből a földnek sáros fertőjébe. Az egész föld egy nagy, sáros fertő. 

Vajon mit jelenthetett a szentnek, a tisztának leszállani a bűnnek a legmélyére, a Golgota keresztjére, ahová a legsúlyosabb bűnözők kerültek. Leszállt, hogy téged és engem kiemeljen a sáros fertőből. Úgy senkit nem lehet kiemelni, hogy nem megyek utána. A pásztor is utánament az elveszett báránynak. ..."

( Trausch Liza )
1985. igehirdetésekből

2013. december 7.

"Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.”



"Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.”
( Zsoltárok 136: 1 )

A 136. zsoltár szerzője, magasztalásra hívja a gyülekezet egészét.
A visszatérő, refrénként fülünkbe csengő, „Magasztaljátok az Urat” sorok közé történeti bizonyítékok egész sorát szövi bele, az egyiptomi szabadulástól, a honfoglalás győztes harcaiig. Lehetne ez az ének, történelmi visszatekintés, egy közösség, egy nép vallástétele, vagy akár személyes hitvallás olyan emberé, aki átélte a fent említetteket, s mindezeket megtoldotta saját életében megtapasztalt „kisebb” áldások felsorolásával; de a zsoltáros Istent Teremtőnek nevezi, amit megtapasztalásból nem tudhat, ilyen értelemben a hit ingoványos talajára lép, s lépünk vele mi is, s állítom mégis szilárdan a KIJELENTÉSRE támaszkodva : itt maga az Ige szólaltatja meg a zsoltárost és nem a zsoltáros az Igét.
A legtöbb igemagyarázónak az a hibája, hogy ő használja az Igét és nem az Ige őt.
Ha a jelen esetnél maradunk fontos, hogy nem a zsoltáros várja el tőled, hogy dicsérd, magasztald az Urat, ha nem maga az Úr kéri tőled. Kéri, mert már bizonyított…, joggal várja mert megszabadított. Ne azért hajlongj előtte mert hatalmas s bármit megtehet veled, hanem mert kegyelmes, mert hosszútűrő, mert szeret s ezt Krisztusban mutatta meg nekünk.
Miért fontos ez (mármint, hogy Isten keres téged és nem én)? Sokszor azzal húzzuk ki magunkat, hogy nem azt kell nézni mit mondnak, hanem azt ki mondja. Igen…
Hát nem én mondom, Isten az, aki szólít, hogy magasztald Őt egész életeddel! Ámen!

Jobb Domokos,
Ombod

Forrás: 
refszatmar.eu

2013. december 4.

"Ezért tehát, testvéreim, álljatok szilárdan, és ragaszkodjatok ..."



"Ezért tehát, testvéreim, álljatok szilárdan, és ragaszkodjatok azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket akár beszédünkből, akár levelünkből tanultatok. "
(2 .Thessz. 2: 15)

Drámai képet láthatunk itt. A gonosz megjelenéséről van szó, ami az utolsó időkben fog bekövetkezni. A Jelenések 12,13- ban, ill. a János 1. levelében leírtakhoz hasonlóan újra és újra láthatjuk, ahogy a gonoszság egyes emberekben felgyülemlik az emberiség történelme során. A gonoszságnak ilyen erős jelenléte nyilvánul meg a kegyetlen háborúkban, vagy amikor hamis vezetők tévútra viszik az embereket. De itt sokkal rosszabbról van szó: az egész dolog a hívők között, még konkrétabban a gyülekezet keretein belül zajlik (4.v.). Egyedül az Isten szavába való kapaszkodás segíthet megállni a kísértésekben és megóvni az eltévelyedéstől. Ez a fejezet felhívja a figyelmünket az elkövetkező időkre és nyomorúságokra. A mi gyülekezeteinkben is előfordul, hogy egyesek felmagasztalják és többre tartják magukat másoknál. Ebben a kérdésben a Biblia világos útmutatást ad, és végső soron az tart meg minket, ha Isten újra és újra szól hozzánk az ő igéjében.

Elgondolkodtató: 
Mikor kerestél utoljára világos útmutatást az igéből?

Ajánlott igeszakasz: 
1.János 2,18.

Forrás
Fénysugarak - 2009. 

2013. december 1.

"Jó csendben várni az ÚR szabadítására."



"Jó csendben várni az ÚR szabadítására."
( Jeremiás siralmai 3: 26 )

Bizonyára jó, hasznos az ÚRra várni, hiszen már annyiszor megtapasztaltuk, hogy amit az ige mond, az mind igaz. De… nehéz is. Rohanó világunkban kevés a türelmünk. A mindennapi életben már rég elfelejtettük azokat az időket, amikor egy kérést levélben küldtünk el, majd két-három hét után kezdtük várni a levélben érkező választ. Ma a versenyben levő cégek igyekeznek legfeljebb egy-két nap alatt nem csak a választ megadni, hanem a problémát is megoldani. Kinek van ma türelme Istenre várni? Kitartóan kicsoda imádkozik ma? Elhisszük-e, hogy Isten a javunkat munkálja mindennel, azzal is, hogy nem válaszol rögtön kérdéseinkre, problémáinkra? Arra emlékezünk-e, amikor valahogy sikerült türelmesnek lenni, elhinni, hogy egy nehézségből az ÚR megfelelő időben kiemel, és utána nagyon hálásak voltunk, hogy a Lélek segítségével tudtunk várakozni, s nem hamarkodtuk el a tennivalókat, mert így származott áldás ránk? Nem, nem könnyű, de nagyon érdemes Isten minden szavát komolyan venni, az Ő igéjét életünkben alkalmazni. Még akkor is, ha tíz évet kellene várni valamire, ha az Isten akarata szerint való, akkor abból nagy áldás jön. Adjon az ÚR igazi szabadítást.

Forrás
Parókia Portál
2012.

2013. november 26.

„Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.”



Kaptam egyik testvérnőtől ezt a drága megerősítő igei gondolatokat!

Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.” 
(Róma 8:14)

Isten segít neked, hogy bármi lehess, ami csak lehetsz, de soha nem segít abban, hogy valaki más légy. Amikor valaki más próbálsz lenni, elveszíted saját magadat. Isten azt akarja tőlünk, hogy bele illeszkedjünk az ő tervébe, nem pedig azt, hogy engedve a nyomásnak megpróbáljunk beleilleni valaki más életére vonatkozó tervbe. Teljesen természetes az, hogy te más vagy; a különbség természetes dolog! Fedezd fel, miben vagy jó, vesd bele magad teljes szívből, és meg fogod tapasztalni a valódi örömet. Viszont ha megpróbálsz olyasmit tenni, amiben másvalaki jó, általában kudarcot vallasz, igaz? Ez azért van, mert Isten nem rád bízta azt a feladatot, hanem rájuk, de legalábbis rád nem úgy, ahogy, őrájuk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy te semmiben nem vagy jó. Íme, a titok nyitja: a lehetőségeidre összpontosíts, ne a korlátaidra! Mindenkinek vannak korlátai, ezeket el kell fogadnunk. Ez nem rossz dolog, csupán az élet velejárója. Igazából csodálatos dolog másnak lenni a nélkül az érzés nélkül, hogy velem valami nem stimmel. A lelkileg érett emberek tudják, hogy Isten szereti őket olyannak, amilyenek, és hogy az életüknek célja van, ezért nem érzik fenyegetve magukat mások képességei és eredményei miatt. Örülnek annak, amit más emberek tesznek, mert szívesen végzik azt, amit ők maguk csinálnak. Pál azt írja: „Ne legyünk becsvágyók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők”(Galata 5:26). 
Végül úgyis csak az fog számítani, hogy elmondhasd, amit Jézus mondott: „Én megdicsőítettelek téged a földön azzal, hogy elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem”(János 17:4). Ha ezt ki tudod mondani, akkor jól csináltad!