"Aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban."

"Aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban."

(2. Kor. 1: 4)

Nincs olyan nagy baj, amely érhetne minket, s amelyben Isten ne tudna megvigasztalni, vagy átvezetni rajta. Egyetlen tehernek sem kell maga alá gyűrnie, semmilyen gyásznak sem kell lebénítania, és egyetlen üldöztetésnek sem kell azt eredményeznie, hogy feladd, ha a minden vigasztalás Istene az, aki veled van. Jézus megígérte tanítványainak, hogy velük lesz az idők végéig: ez a Szentlélek folytonos szolgálata, akit Jézus Vigasztalóként mutatott be.

Ő FELEMEL, AMIKOR MAGAD ALATT VAGY, BÁTORÍT, AMIKOR ELCSÜGGEDSZ, és BIZTOS HELYRE VEZET, AMIKOR VESZÉLYBEN VAGY. Nem az a kérdés, hogy segíthet-e Isten rajtad, hanem az, hogy RÁBÍZOD-E MAGAD AZ Ő KEZEIRE. EZT JELENTI A BIZALOM: ISTENBE VETETT HIT, AMI VIGASZTALÁST AD A NYUGTALAN LÉLEKNEK.

Forrás

Igazgyöngyök - A megújuló kegyelemből - A menny gazdagságából

ITM Kiadó

 

Áldott Újévet! - "Bármit mond nektek, tegyétek meg."

"Bármit mond nektek, tegyétek meg."

( János 2: 5 )

Jézus anyja jó tanácsot adott a szolgáknak. Határozd el, hogy engedelmeskedsz az Úrnak, még mielőtt konkrétan megtudnád, hogy mire hív ma az Úr.

Ne készíts listát arról, hogy milyen feladatokat is vagy kész megtenni, amikor Jézus utasításaira gondolsz. Bármit is kér tőled, minden a tarsolyodban lesz ahhoz, hogy megtedd. Ő soha nem biz meg olyan feladattal, amit ne tudnál teljesíteni. Többet tud rólad, mint amennyit te saját magadról.

Fel kell ismernünk, hogy Jézus utasításai hitet igényelnek a részünkről. 

Hinni kell benne és az ő beszédének igazságában, hogy amit ő megmondott, azt ő meg is cselekszi. Lehet, hogy először furcsán érzed majd magad, de a víz hamarosan borrá változik.

Forrás

Igazgyöngyök - Örök értékek

ITM Kiadó

"Hozzád imádkozom."

"Hozzád imádkozom."

 (Zsoltárok 5:3)

Imáinkat az Úr felé kell irányítsunk. A nyilvános imádságban megkísérthet minket az a vágy, hogy az emberek lássanak és halljanak bennünket imádkozni. Az is ott motoszkálhat bennünk ilyenkor, hogy hátha olyasvalaki hallja meg az imáinkat, aki segíteni is tud. 

Egy fiatal fiú hangosan kiáltotta imában:"Uram, kérlek, adj nekem egy biciklit karácsonyra!" Testvére így szólt hozzá: "Miért kiáltasz így? Isten nem siket." A fiú azt válaszolta: "Nem, de a nagymama az."

Az ima Isten felé történő irányítása annak élesítését is magában foglalja.

Tesszük ez azáltal, hogy megtisztítjuk életünket Isten előtt, megvizsgáljuk szívünket és motivációnkat, várunk Isten akaratára és tervének kinyilatkoztatására.

 Jó irányt adhatunk az imának éles szemek, szilárd kezek és megfelelő összpontosítás által. 

Forrás

Igazgyöngyök - Örök értékek

ITM Kiadó

"Semmiért se aggódjatok..."

"Semmiért se aggódjatok..."

 (Filippi 4:6) 

Könnyű azt mondani! Mikor tele van az életünk megoldásra váró gondokkal, megvannak a magunk feladatai, hordozzuk keresztünket és akkor így szól az ige: semmiért se aggódjatok! Nem túlzás ez egy kicsit? Hiszen vannak aggasztó dolgok mind életünkben, mind a világban! Legalább egy kicsi aggódást engedhetne az ige... 

Semmi nem ér annyit, hogy aggódjunk érte? Nem ebből az irányból kell nézni a dolgainkat. Hanem Isten felől. Ha csak önmagunkra tekintünk, akkor bizony elfog az aggódás, a nyugtalankodás akár a feladataink, akár a szenvedések, akár a jövőnk kapcsán. De pontosan ezért kell önmagunk helyett Istenünkre nézni! Mert aggódásával senki sem tudja meghosszabbítani életét még egy arasznyival sem! Az aggódás, idegeskedés nem más, mint megfeledkezés az Úr hatalmáról! Arról, hogy Ő erős Isten, hogy tudta és akarata nélkül egy hajszál sem eshet le a fejünkről! 

Vizsgáld meg: mennyire vagy aggódós, nyugtalan, ideges típus? Aggódásunk és Istenbe vetett bizalmunk fordítottan arányos. Minél nagyobb az aggódás bennünk, annál kevésbé bízunk Urunkban, és minél inkább bízunk Istenünk jóságában, kegyelmében, annál kevésbé jellemez az aggódás! Isten bizalmat kér önmaga iránt, hogy megszüntesse aggodalmainkat! Bízzatok az Úrban örökké! 

(Katona Béla)

„Tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek tőle."

„Tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek tőle." 

( Máté  6: 8 )

„Mikor válaszolsz, Uram?" – tesszük föl a kérdést Istennek. Sokszor türelmetlenül várjuk közbelépését és problémáink azonnali megoldását. Mi van akkor, ha nem lényegtelen dolgot kérünk Tőle, hanem olyat, ami igazi boldogságot adhat, de még mindig nem kaptuk meg? Akár válaszokért, akár kézzelfogható dolgokért imádkozunk, Isten meghallgat. Sőt nem csak odafigyel ránk: már a mi gondolatunk előtt tudja, hogy mire lesz szükségünk. Hiszen a jó apa tudja, mit adjon a gyermekének és mikor. Mert ha a gyerek biciklit kér, amikor még nem tud járni, nem tudna rajta tekerni. A jó apa azután ad neki kerékpárt, miután a gyermeke megtanulta használni a lábait. Sőt, az egyensúlyozásban is segít.

Az advent szólhat az Úr imádságban való eljöveteléről is. Amikor megmutatkozik az ima végeredménye, az Ő tettét látjuk meg benne. És miért lehetsz annyira biztos ebben a beteljesülésben és eljövetelben? Egyedül azért, mert Isten már cselekedett a te életedben is. Megőrzött a bajban, megsegített a nehézségben vagy akár felemelt onnan, ahonnan magadtól nem tudtál kijönni. Már legalább egyszer megmutatta neked jelenlétét és szabadítását, és ha erre emlékszel, rádöbbensz, hogy Ő előbb cselekedett, mint te. Ebből az Igéből is lehet meríteni: „Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert ő magát meg nem tagadhatja".

Légy kitartó az imádkozásban, és ne csüggedj el, ha a gondok közül nem látsz ki, mert Isten látja sorsodat, gondot visel rólad, akkor is, ha még ennek nincsenek látható jelei. Az bír igazán felemelő erővel, ha abban a pillanatban, mikor megadja Isten a kérést, rácsodálkozunk váratlan kegyelmére és gondosan eltervezett szeretetére, és életünk addigi titkos háttere megvilágosodik előttünk. Akkor pedig a könyörgés hálaadásba fog fordulni. Jézus Krisztus mondja: „Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik".

( Nagy Dávid )

Forrás

Parókia Portál

"...nem szunnyad őriződ"

"...nem szunnyad őriződ" 
(Zsolt. 121: 3)

 Mennyei Atyád figyelme egy pillanatra sem hagy ki. Akkor is csak az ő kegyelme tart meg, amikor kezelni tudod a problémákat, és akkor is megtart, amikor kicsúsznak a kezedből az események. Figyel rád, ha te épp nem gondolsz is rá. Nem hagy el álmodban, váratlan események sodrában, kiszolgáltatottságodban, de még a halálban sem. Karjában visz át. Nem kellene kezébe tenned végre az életedet? Csak nála vagy biztonságban.

Forrás
Református Bibliaolvasó Kalauz

Zsoltárok 121.

1 Zarándokének. Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem?

2 Segítségem az ÚRtól jön, aki az eget és a földet alkotta.
3 Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad őriződ.
4 Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője! 
5 Az ÚR a te őriződ, az ÚR a te oltalmad jobb kezed felől.
6 Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold.
7 Az ÚR megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet.
8 Megőriz az ÚR jártodban-keltedben, most és mindenkor.

Forrás

MAGYAR BIBLIATÁRSULAT ÚJFORDÍTÁSÚ BIBLIÁJA

"Aki hiszi, hogy Jézus Krisztus, Istentől született…" 2.

"Aki hiszi, hogy Jézus Krisztus, Istentől született…

legyőzi a világot, és az a győzelem, 

ami legyőzte a világot, az a mi hitünk! "

(1. János  5.1.4)

A hit szerteágazó fogalommá lett. Használja az egyház, de ugyanúgy használják sportolók, akik a győzelembe vetett hittel küzdenek, spirituális gondolkodók, akiknek könyveivel telve vannak az könyvesboltok ezoterikus irodalmának polcai. Beszélnek a hitről gyógyíthatatlan betegek, akik gyógyulásukat attól remélik, hogy még erősebben hisznek, hátha jobbra fordul sorsuk. 

A hit mindenkiben munkál. Miért? Mert a hit az embernek Istentől kapott képessége. A hit, mint eszköz arra szolgál, hogy meg tudjunk ragadni olyan dolgokat, akik még nincsenek jelen. A kezünk még nem foghatja meg, de a hitünk már megragadhatja és magához ölelheti az eljövendő valóságot. Ha mondjak erre egy példát: Egy tanár a tanítványainak akarta megtanítani, mi igazából a hit. A tanári asztalnál ülve elővette sokak által csodált, régi, értékes zsebóráját és azt mondta: „Aki idejön és elveszi a kezemből ezt az órát, annak neki ajándékozom.” A társaság nevetgélni kezdett, s ilyeneket mondogattak: „Ó, csak viccelődik a tanár úr, próbára akar minket tenni, mennyire vagyunk nagyravágyóak”. Miközben ilyenek hangzottak el, a hátsó padoktól lassan, de csendes magabiztossággal egy diák sétált előre, a katedrához. Kinyújtotta a kezét és elvette az órát. A tanár mosolygott és azt mondta: „Jól van, fiam, mától a tied.” Döbbent csend lett a teremben. A tanárember aztán ezzel mutatott rá arra, hogy a legtöbben nem hitték el, amit mond, ezért kinevették, legyintettek. De az a fiú már akkor elvette az órát, amikor elhitte beszédemet. A Te hited erős hit? 

(Berencsi Balázs)  

2011.